Hasonló termékek
Tiszta sorok
Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról
A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.
Kolozsvártól Pécsig, a yaoitól a juhászatig
Néprajzi – kulturális antropológiai tanulmányok két doktori iskolából
Két doktori program fiatal kutatóinak tanulmányait tartja kezében a tisztelt Olvasó. A Pécsi Tudományegyetemen, illetve elődjén, a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1991 szeptembere óta folyik rendszeres, szakos néprajzi képzés, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán a néprajz szakos képzés az 1990-1991-es tanévtől kezdődően indult, és ugyanezen évtől biztosított a doktori képzés is. Jelen kötet a két műhely konferencia előadásait tartalmazza.
Rítus és ünnep az ezredfordulón
A kötet tanulmányai az ezredforduló új társadalmi és kulturális kihívásait követő változásokról, az újonnan formálódó közösségek új ünnepeiről, a hagyományos ünnepi rítusok továbbéléséről, folklórjáról és folklorizmusáról szólnak.
Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete
Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa)
A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok – folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához.
Leírás
Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században -Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudománytörténeti áttekintését is. Ott elsősorban a szellemi áramlatokra és a tudomány elméleti, módszertani irányzataira helyezte a hangsúlyt. A történeti folyamat bemutatása során előtérbe állította a néprajzi kutatások intézményeinek, fórumainak, korszakos teljesítményeinek történetét.
Ezúttal a kötet túlnyomó része a néprajzi kutatásnak a szerzőhöz közel álló 20. századi tudósai munkásságát ismerteti. A kötet első nagyobb tömbje a század első felében tevékenykedő és A magyarság néprajza címen megjelent szintézist létrehozó nagy triász, Bátky, Györffy és Viski munkásságát mutatja be. A népköltészet, a folklórműveltség jeles tudósai közül Braun Soma, Ortutay, Vargyas Lajos és Manga János tudományos életművét emeli ki. A terepkutató tárgyi néprajz kiemelkedő kutatói közül Gunda Béla, K. Kovács László, K. Kovács Péter és Bakó Ferenc pályaképe kap különös figyelmet. Rövidebb fejezetek szólnak Belényesy Márta, K. Csilléry Klára, Hoffmann Tamás, Szabadfalvi József etnográfiai, valamint Tárkány Szücs Ernő és Hofer Tamás társadalomnéprajzi eredményeiről.
A magyar népkutatás a 20. században bővelkedett kiemelkedő tudósokban, akiknek munkássága beépült a magyar néprajz ismerettárába. Kívánatos, hogy a jelen kötetet újabbak kövessék, és a 20. század minden jelentős néprajzi életműve értő bemutatást kapjon. Kötetünk a néprajz mellett több más szak és a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés érdeklődésére is számot tarthat.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Paládi-Kovács Attila |
Megjelenés | 2019 |
Terjedelem | 342 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 978-963-414-484-7 |
Sorozat | Documentatio Ethnographica sorozat |