Hasonló termékek
Itt és most
Ez az elbeszéléskötet az életműsorozat negyedik része.
A test fényei
Valère Novarina a mai francia színház meghatározó egyénisége. Enigmatikus alkotásai rendkívül izgalmas kérdésfeltevésekből, végtelen hosszú névlistán feltüntetett furcsa nevű alakok jövésmenéséből, kitalált tárgyakból és meglepő akciókból állnak. Folyamatosan az emberi létezés misztériumára kérdez rá. Az ürességre és a csendre, amelynek nekiütközünk, ennek az űrnek és csendnek a „kinyilatkoztatásával” válaszol – egy forrásvízként áradó, vibrálóan játékos nyelven.
Ruszki komputer
Semezdin Mehmedinović önéletrajzi ihletésű kisregényének elbeszélője az ostromlott Szarajevóban próbálja átvészelni a kilencvenes évek legvéresebb konfliktusát, ám végül mégis kénytelen elhagyni a hazáját. A rövid történetekből felépített kötetben az ostromlott város nem díszlet, hanem komor valóság, de a szabad élet reményével kecsegtető, motelszagú Újvilág is a kitaszítottság és valóra nem váltható ígéretek földje marad. A Ruszki kompjuter a háborús évek és az emigráció első időszakának érzékenyen, finom humorral és kegyetlen őszinteséggel megírt naplója, a szemtanú látomása egy darabokra hullott világból, az önhibájukon kívül pokolra került, ott mégis a helyüket kereső emberekről. A kisregény megjelenése óta a délszláv háború (újra)értelmezésének egyik megkerülhetetlen könyvévé vált. A vérontásban szilánkokra hasadó tudat, és az emigráció gyökértelenségében őrlődő emlékezet megrendítő krónikája.
Illatos koporsó
Kiábrándult, de nem kiábrándító, fáradt, de nem fárasztó Robert Şerban verseinek világa, és valahol mindezen túl mégis van benne bizakodás, remény egy jobb életre. A bizakodás alapja pedig éppen maga a vers, a líra létezése, ha ugyanis a vers lehetséges, az azt jelenti, hogy létezik valami, ami ,,csak" szép, aminek ezen kívül külön haszna nincs - szépen itt természetesen annyi értendő, hogy elsősorban esztétikailag értelmezhető. Mert egyébként szépelgés nincs ebben a kötetben, egy többé-kevésbé hétköznapi világ jelenik meg a versekben többé-kevésbé hétköznapi nyelven. És mégis, ezen az egyszerűségen egyszer csak átüt valami magával ragadó és magától értetődő költői erő: ,,azonban anélkül hogy valaki közölné velük / az emberek tudják: / a vers marad csupán / a letöltött életünk után".
Leírás
Joan Margarit és Francesc Parcerisas versei Déri Balázs fordításában
Joan Margarit (1938) és Francesc Parcerisas (1944) a kortárs katalán irodalom meghatározó, sok rangos irodalmi díjjal elismert, sok idegen nyelvre fordított alakjai. Mindkettőt a spanyolországi rendszerváltás kora, az ún. ’70-esek nemzedékéhez sorolják. Nyugdíjba vonulásukig mindketten egyetemi oktatók voltak: Margarit mint az épületszerkezettani számítások tanszékvezető professzora, neves építészmérnök, Parcerisas pedig mint a fordítástudományé, termékeny műfordító és a katalán irodalmi élet szervezője, fontos intézmények vezetője.
Költészetük jelentős vonulata élményköltészet, a mindennapiságból, családi, utcai vagy szakmai élményekből, akár látszólagos semmiségekből indul ki; a figyelmes szemlélődés és a komoly reflexió párlata a szelíden melankolikus gondolatiság, bár ennek vonalvezetése különösen az idők haladtával különbözik egymástól: Margarit a néha a populárisig letisztult egyszerűség, Parcerisas viszont a nemegyszer kriptikus összetettség irányába különbözik el saját korábbi hangjától is. Mindketten fontos verseket írtak gyermekeikről, s mindketten mediterrán emberek, „görögök”, a görög mitológia újramesélése – a kortárs katalán költészetre nagy hatást gyakorló Kavafiszhoz hasonlóan – természetes gesztusuk. A kötet mindkét költőtől közel azonos számú (56-55) verset tartalmaz azon kötetektől kezdve, ahonnan a kritika és maguk a szerzők saját költői hangjuk megtalálását számítják, egészen a 2014-es évig.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Margarit Joan, Francesc Parcerisas |
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | 160 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789638726865 |
Fordította | Déri Balázs |
Sorozat | Katalán Könyvtár sorozat |