Girard könyve olyanok számára ajánlható, akik hajlandóak ízeire szedni a már ismert világot, benne önmagukat, aztán egy új illetve nagyon is régi: a szakrálisat is tartalmazó rendbe összerakni.

A könyv a pszichobiológiai alapokon nyugvó alternatív ötfaktoros személyiségmodellt és a modellen alapuló Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiségkérdőívvel kapcsolatos változó- és személyorientált kutatásokat mutatja be. Célja, hogy a kérdőív alapját képező faktoranalitikus szemléletet összehasonlítsa egy újfajta személyorientált megközelítéssel, amely révén a tipikus személyiségprofilok, -klaszterek feltárhatóak. A könyv olyan kutatásmódszertani példákat is kíván nyújtani, amelyek nemcsak a személyiségpszichológia, hanem más tudományok (például orvostudomány és szociológia) művelői számára is hasznosak lehetnek. A könyv a példák mellett sok gyakorlati tanácsot és útmutatót is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan készíthetőek el a modern személyorientált klaszterelemzések. Ily módon az olvasó lépésről lépésre megtanulhatja, hogyan végezhet modern klaszterelemzéseket, és hogyan tudja azokat validálni, ellenőrizni. Az elemzések megismerése minden olyan kutatás számára hasznos lehet, amely során nagymintás elemzések készülnek. 

Egy pszichiátria mindennapjai

A kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713-1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott.

Mi ​köze van a szellemeknek a tudattalanhoz? Hogyan profitált a fejlődő pszichológia a spiritiszta médiumok tevékenységéből? Mi kötötte össze a pszichoanalízist a nyugati ezotériával? Mi köze van az animális magnetizmusnak a terápiás kapcsolatról vallott modern elképzeléseinkhez?

A kötet tanulmányai különböző tudományos diszciplínák, filozófiai iskolák és problémák kapcsán megvizsgálják, hogy az adott esetben milyen értelemben beszélhetünk emergenciáról, illetve, hogy milyen elképzelések fogalmazódnak meg a világ rétegzett felépítésével kapcsolatban.

Antropológia és transzcendentális filozófia

„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”