Hasonló termékek
Válogatott politikai írások
A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a francia kultúra és politikai gondolkodás iránt, a szűkebb szakmának éppúgy, mint a nagyközönségnek.
Fichte korai tudománytanának alapgondolata
Antropológia és transzcendentális filozófia
„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”
Tanulmányok Immanuel Kant aktualitásáról
„Fájdalom, különösen a múlttal kapcsolatos fájdalom miatt szomorkodni dőreség és puhány lélekre vall; míg az elmúlás miatt fájdalmat érezni tisztességes és becsületre méltó dolog. Ezért ez utóbbi illik hozzánk mint személyekhez, tehát annyiban, amennyiben szellemi lények vagyunk.” Az Immanuel Kant munkásságával foglalkozó kötetünk címét a fentiekben idézett, Hátrahagyott metafizikai észrevételek címen közreadott munkából vettük, feltételezve azt, hogy ez a jellegzetes kanti kikötés híven reprezentálja a königsbergi filozófus gondolkodói beállítottságát.
A törvények szelleméről védelme
A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást.
Jótékony könyörtelenség
A német felvilágosodás végjátéka
A 18. század derekán – a német felvilágosodás reményeinek fénykorában – a harmonikus ember antropológiai eszménye mellett elköteleződő „iskolafilozófiai” rendszergondolkodás hanyatlásnak indult. Átalakultak az észlelés- és ismeretelméleti, a motiváció- és cselekvéselméleti modellek, megváltoztak az affektus- és vágyszabályozási normák, átrendeződtek a normalitás és abnormitás határai.
Forradalom és szabadság
Tocqueville kontra Marx
A Szabadság vezeti a népet - ez a címe Eugene Delacroix az 1830-as párizsi forradalomnak emléket állító híres festményének, amelyen a Szabadságot megszemélyesítő nőalak francia trikolórral a kezében, a felkelők élén tör előre a barikádokon. A műalkotás jól jelképezi, milyen alapvetően és mélyen kapcsolódott össze a forradalom jelensége a szabadság eszméjével.
Poszeidóniosz
Töredékek és kommentár
Kötetünk Poszeidóniosz eredeti fragmentumainak fordítását adja közre részletes elemzésekkel és kommentárokkal: a fizika, az etika, a logika és a szaktudományok (matematika, földrajz és történetírás) témakörei szerint. A kötet forrásanyaga pótolhatatlan a görög filozófia- és tudománytörténet iránt érdeklődőknek.
A végesség hermeneutikája
Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában
Martin Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,
amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját?
Leírás
Max Weber (1864-1920) a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, akinek munkái a társadalomtudományok számos területének modern történetét meghatározták. Noha nem tartotta magát filozófusnak – és sokat tett azért, hogy kortársai se tartsák annak –, életműve mára egyre nagyobb jelentőségű a filozófiatudomány számára. E könyv az egyik rendkívül összetett és kiemeledően fontos Weber-szöveg, a „Konfucianizmus és taoizmus” elemzése révén helyezi el a szerző történelemképét az újkori európai gondolkodástörténetben. A vizsgálat sem a Weber által művelt szaktudományok, sem a sinológia területén nem követel előismereteket az olvasótól. Az egyetlen dolog, amit megkövetel, a nyitottság Weber műveinek filozófiai megközelítésű értelmezésére.
TAKÓ FERENC az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte tanulmányait a japanológia és a filozófia területén. Hallgatói évei alatt az Eötvös József Collegium bejáró tagja volt. Fő kutatási területe a kelet-ázsiai bölcseleti hagyományok európai – elsősorban német – recepciója. A jelen kötet alapjául szolgáló, „Was fehlte”. Max Weber Kína-tanulmányának helye az életműben és az európai Kína-recepcióban című doktori disszertációját 2017-ben védte meg, s 2018-ban érdemelte ki vele a Cogito-díjat.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Takó Ferenc |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 336 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634145790 |
| Sorozat | Cogito könyvek sorozat |