Hasonló termékek
A transzcendentálpragmatikai diskurzuselmélet
Miközben Karl-Otto Apel sohasem dolgozta ki átfogó rendszerességgel a koncepcióját, írásaiból kirajzolódik egy szisztematikus elképzelés. Ennek középpontjában a diskurzusetika kidolgozásának programja áll, ami nem kisebb célkitűzést jelent, mint az univerzalisztikus etika kanti koncepciójának interszubjektív átfogalmazását. Ebből kiindulva Apel mind hátrafelé, mind előrefelé megtesz egy-egy lépést. Visszafelé: Apel ezt a koncepciót beágyazza az első filozófia (proté philosophia) összefüggésébe. És előrefelé: Apel társadalomfilozófiai következtetéseket von le a diskurzusetikából. Ennek keretében születtek meg az emberi jogokra, a globalizációra és a multikulturalizmusra vonatkozó el-gondolásai és kitekintései. Az ily módon kirajzolódó koncepció a 20. század második felének egyik legjelentősebb filozófiai teljesítménye.
Fichte korai tudománytanának alapgondolata
Antropológia és transzcendentális filozófia
„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”
Realizmus, magyarázat, megértés
A kötetben szereplő tanulmányok fókuszában két alapvető fontosságú filozófiai probléma áll: egyrészt realizmus és antirealizmus, másrészt magyarázat és megértés viszonya. Szerzőink olyan eltérő területeken vizsgálják e két problémát, mint a metafizika, az elmefilozófia, a tudományfilozófia, a politikai és a művészetfilozófia.
Tanulmánykötetünkben helyet kapnak mind az analitikus, mind a kontinentális filozófiai hagyományhoz köthető írások.
Hermeneutika és demokrácia
Tanulmányok Fehér M. István tiszteletére
Leírás
Max Weber (1864-1920) a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, akinek munkái a társadalomtudományok számos területének modern történetét meghatározták. Noha nem tartotta magát filozófusnak – és sokat tett azért, hogy kortársai se tartsák annak –, életműve mára egyre nagyobb jelentőségű a filozófiatudomány számára. E könyv az egyik rendkívül összetett és kiemeledően fontos Weber-szöveg, a „Konfucianizmus és taoizmus” elemzése révén helyezi el a szerző történelemképét az újkori európai gondolkodástörténetben. A vizsgálat sem a Weber által művelt szaktudományok, sem a sinológia területén nem követel előismereteket az olvasótól. Az egyetlen dolog, amit megkövetel, a nyitottság Weber műveinek filozófiai megközelítésű értelmezésére.
TAKÓ FERENC az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte tanulmányait a japanológia és a filozófia területén. Hallgatói évei alatt az Eötvös József Collegium bejáró tagja volt. Fő kutatási területe a kelet-ázsiai bölcseleti hagyományok európai – elsősorban német – recepciója. A jelen kötet alapjául szolgáló, „Was fehlte”. Max Weber Kína-tanulmányának helye az életműben és az európai Kína-recepcióban című doktori disszertációját 2017-ben védte meg, s 2018-ban érdemelte ki vele a Cogito-díjat.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Takó Ferenc |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 336 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634145790 |
| Sorozat | Cogito könyvek sorozat |