Hasonló termékek
Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep Dokumentumok és néprajzi tanulmányok
„Angyalföld-kertváros története Trianontól kezdődik, és benne van a nagyhatalmi politika, a nemzetállami elképzelések és megvalósítások, Jalta, a kitelepítések, ’56, a földönfutók és a rendszerváltás históriája"- Ember Judit így összegezte az angyalföldi OTI-telepről készült ötórás dokumentumfilmjének lényegét. Ugyanezt mondhatjuk kötetünkről, amelyben egy kiterjedt kutatás eredményeit foglaltuk össze.
Veres róka, vörös bársony, piros rózsa
A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában
A könyv a magyar nyelv azon - nemzetközi összehasonlításban is ritka - sajátosságát vizsgálja, hogy a piros szín jelölésére két fontos színneve van. A piros és a veres/vörös egykori és mai jelentéseinek meglehetősen bonyolult kérdéseiben elmélyedve a szerző egyben megismertet bennünket a rózsaszín történetével is.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Rizsföldjeim határa a tenger
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.
Testi-lelki rokonság. A szinjai hantik rokonsági csoportjai
"Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt. Ezt a pszichés terhet mindenki a maga módján dolgozza fel, de előbb-utóbb szembesülni kell a határokkal. Én úgy döntöttem, hogy belépek a hanti világba. Kutatóból feleséggé, szomszédasszonnyá, vendégből háziasszonnyá, magányos idegenből szinjai hanti gyermek anyjává, ösztöndíjasból háztartásbelivé váltam."
Úton a szibériai atyafiakhoz
Jankó János oroszországi levelei
Jankó János a 19-20. század fordulójának kiemelkedő jelentőségű néprajzkutatója, akinek munkássága meghatározó a magyar néprajztudomány bizonyos területein. Rövid, de annál intenzívebb kutatói pályafutása során számos tudományos expedícióban, gyűjtőúton vett részt, s ezek során feljegyzéseket készített, pályatársaival levelezett. Ez a kötet egy 1897-98-ban tett expedíció során Oroszországból írott 21 – részben eddig publikálatlan – levelét teszi közzé, amelyeket barátainak, kollégáinak írt.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Leírás
A medve mindenütt ott van Szibériában. Akár ő maga, akár a hiánya folyamatosan jelen van az emberek életében és gondolkodásában. Még akkor is meghatározza viselkedésüket és gondolataikat, amikor éppen nincs ott.
A medve kiemelkedő alakja a Szibériában élő hantik "látható faunájának", nagy valószínűséggel a legfontosabb, legtöbbször emlegetett állat, "kulturális kulcsfaj".
Joggal tekinthető a medvekultusz is a hanti vallás egyik sűrűsödési pontjának, a vallás olyan kulcsszimbólumának, amelyre mint rendezőelvre felfűzhető a hanti vallásos gondolkodás egésze. A medvének azonban szakralitása mellett vannak profán tulajdonságai is: nemcsak a hanti kultúra isteni személye, hanem az erdei hétköznapok meghatározója is, konkrétan létező, olykor félelmetes, olykor érthetetlen, olykor barátságos állat.
Ez a könyv leginkább a medve és az ember közötti kapcsolatra fókuszál. Azon túl, hogy bemutatja az emberek, a medvék és az istenségek kapcsolatrendszerét, világaik találkozási pontjait, különös hangsúlyt fektet arra, hogy feltárja, a medvétől való félelem milyen legitim és illegitim viselkedési formákat eredményez; végül pedig kitér ismereteink legfontosabb forrására, a medvetörténetekre, mint sajátos folklór műfajra is.
A szerző több évtized tapasztalatait, ezen belül közel kétévnyi szibériai néprajzi, antropológiai terepmunka élményeit, ismereteit sűríti könyvébe, hogy sajátos tárgyáról szigorúan tudományos, ám egyben nagyon is személyes hangú kötetet írjon.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Nagy Zoltán |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 208 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634148036 |
| Sorozat | Pnekat füzetek sorozat |