Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Gyártó:

A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerûsítése a XVIII-XIX. században

A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Árpád pajzsa

Gyártó:

A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerûsítése a XVIII-XIX. században

A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Árpád pajzsa

Gyártó:

A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerûsítése a XVIII-XIX. században

A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron
20%
3.200 Ft 2.560 Ft
Menny.:db
Gyártó:

A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerûsítése a XVIII-XIX. században

A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Hasonló termékek

Drótok és fatornyok közt

Szent_György Imre naplója hadifogságából

E kötet a szerzőnek, Szent-Györgyi Imrének második világháború utáni hadifogsági emlékiratait tartalmazza, melyek hadifogság alatti naplóinak bejegyzései alapján készültek.

2.600 Ft 2.080 Ft

Nehéz életek, könnyű ételek. A tanyasi konyhától a modern cukrászatig

"Ezzel a receptkönyvvel nem csupán az a szándékom, hogy megismertessem az általam készített sütemények elkészítésének módját, hanem be szeretnék mutatni néhány olyan ételt is, amit elődeink is sütöttek, főztek. Nem titkolt szándékom volt az is, hogy ne csak az ételeket mutassam be, hanem azokat az embereket is, akik ezeket elkészítették és elfogyasztották. Próbáltam bemutatni azt az életformát is, ahogy mi éltünk valamikor a tanyán. Ezzel szerettem volna emléket állítani elsősorban szüleimnek, és tisztelegni a hozzájuk hasonló, szegénységben élő tanyasi emberek előtt, akik méltán tekinthetők a XX. század hétköznapi hőseinek."

2.500 Ft 2.000 Ft
Gyártó: Glatz József

Fogoly vagyok

Felnevelő gyülekezetemben, Budapest-Rákosszentmihályon ordináltak a Magyarországi Evangélikus (Lutheránus) Egyház lelkészévé. Ezt követően 1956-ban Ausztriába távoztam. Menekülésem óta főleg gyülekezeti munkát végeztem. Ezért található a könyvben több prédikáció. A magyar gyülekezetekben végzett munka éveiben, és ezt követően is szoros kötelék fűzte össze a külföldön szolgáló magyar evangélikus lelkészeket.

2.500 Ft 2.000 Ft
Gyártó: Z. Varga Zoltán

Önéletírás és fikció között – Történelmi történetek

Mi újat, vagy legalábbis mi mást tud mondani az irodalomtörténet és a poétikai elemzés a történelmi traumákról a történetíráshoz képest azokban az időkben, amikor a „sok” emlékezés, úgy tűnik, hiába próbál gátat vetni a feledésnek? Az Önéletírás és fikció között: történelmi történetek című kötet irodalmi művekben vizsgálja 20. századi magyar és európai történelmi traumák megjelenítését. A könyv első része Budapest 1944–1945-ös ostromáról és a vészkorszakról írt művekkel foglalkozik, közülük is azokkal, melyek a háború befejezését követő néhány évben születtek. E rész fejezetei írók és közemberek naplóit, illetve a közvetlenül a háború utáni időszakban írott és kiadott, ám mára némileg elfeledett műveit, Tersánszky Józsi Jenő regényeit, Déry Tibor elbeszéléseit, Karinthy Ferenc ostromtörténetét és Vas István verses-naplókötetét elemzik. A háború után kiadott, az ostromot feldolgozó regények többsége abban a hiszemben íródott, hogy képesek a történelmi eseményt új összefüggéseket feltárva megfogalmazni, ezáltal pedig hatni a történelem közösségi elgondolására. A kötet ostromregényelemzései éppen ezért azt kutatják, hogy milyen sajátos lehetőséget kínálnak a fikciók a történelmi traumák közbeszédben hatni képes értelmezéséhez, illetve milyen eszközökkel vesznek részt a történelmi esemény és az ahhoz kapcsolódó társadalmi felelősség egykori és mai megértéséhez. A kötet második része az összehasonlító irodalomtudomány kontextusában vizsgálja a 20. századi történelmi traumák irodalmi megjelenítéseit. Az egyes műértelmezések azt tanulmányozzák, hogy miként keveredik az önéletrajzi és a fikciós ábrázolásmód a II. világháború és a koncentrációs táborok, illetve a háború utáni a totalitárius társadalmi berendezkedések tapasztalatai által ihletett írásokban. Kertész Imre, Georges Perec, Patrick Modiano, Susan Suleiman, valamint Karátson Endre műveinek olvasatai a történelmi kataklizmákat különböző nyelvek és kultúrák eltérő perspektívájában szemlélik. Mindezt úgy, hogy figyelembe veszik az időbeli távolságot, mely az egykori eseményt a mindenkori jelentől elválasztja, így különös jelentőséget tulajdonítanak az emlékezés poétikai és politikai összefüggéseinek. A kötet írásai a múlt élővé tételének új lehetőségeit keresik, abban bízva, hogy történelem megelevenítése az olvasás esztétikai tapasztalatában képes kiteljesedni, s egyúttal alternatívát kínálni a történelmi igazság fogalmának politikai-ideológiai kisajátításaival szemben.
2.500 Ft 2.000 Ft

Leírás

A ​könyv a XIX. századi nemzetépítési folyamat narratív hálózatának alapját jelentő honfoglalás-elbeszélésekkel foglalkozik. Mindezt sajátos nézőpontból teszi, nem e gondolatrendszer alkotói, hanem annak népes befogadó tábora nézőpontjából. A paraszti közösségek zártsága ebben a korszakban kezd oldódni, ennek egyik következménye világképük szélesedése, amelyhez nem kis részben járult hozzá az írásbeliség terjedése és a kifejezetten e réteg számára készülő olvasmányok megjelenése. Ezek egyik kitüntetett célja a tömegek nemzeti öntudatra nevelése volt. A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott. Hatása a jelenben is érvényesül, a nem hivatalos múltértelmezések ugyanis a XIX. századihoz nagyon hasonló eszközökkel beszélik el a magyarság eredetét.
Mikos Éva 1976-ban született. 2001-ben végzett a Pécsi Tudományegyetemen, magyar-néprajz szakon. Azóta az MTA Néprajzi Kutatóintézete Népköltészeti Osztályának munkatársa. PhD-fokozatát Pécsen szerezte 2008-ban. Érdeklődési területe a történeti folklorisztika, a szóbeliség írásbeliség kettőssége. Tíz éve kutatja a XVIII–XIX. ponyva- és kalendáriumirodalmat, tanulmányai e kötet témája mellett irodalom- és antropológiatörténeti kérdéseket tárgyalnak.

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Mikos Éva
Megjelenés 2010
Terjedelem 348 oldal
Kötészet ragasztókötött, kartonált
ISBN 9789632362441
Sorozat Szóhagyomány

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!
Arrow Forward