Hasonló termékek
Döntéshozók
Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében
„Nyíregyháza rohamos fejlődését három folytonosan munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vehető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését."
Gabonakereskedelem Magyarországon a 19. század első felében
A 19. század második fele látványos magyarországi modernizációja archimédeszi pontjának a század első felében kiépülő üzemszerű mezőgazdaság és a rá épülő terménykereskedelem bizonyult. Ezen belül is kiemelkedő szerepet játszott a gabona, amely az agrárium legfontosabb produktuma volt. Jelentőségével történészek generációi is tisztában voltak, mint azt az exportjáról és az árak alakulásáról szóló munkák is tanúsítják.
1956 - a szabadság narratívái
A kötet, melyet a kedves Olvasó kezében tart, olyan tanulmányok gyűjteménye, melyek az 1956-os forradalom és szabadságharc modern és forrásokon alapuló értelmezéséhez igyekeznek új szempontokkal hozzájárulni. A könyv lapjain két 2016 őszén megrendezett székesfehérvári konferencia anyagát örökítették meg a szerzők.
A történelem peremén
Jelen kötet tanulmányai egy olyan kísérlet részei, amelynek célja, hogy új formában ugyan, de mégis visszanyúljon a magyar történetírás 19. századi gyökereihez, amikor az nem pusztán szakma vagy tudomány, hanem – a maga formálódó módszereivel és technikáival együtt – kedvtelés is volt. Sokoldalúságának köszönhetően megfér ebben a könyvben a művelődéstörténeti, búvárrégészeti, életmódtörténeti kutatás, vagy éppen a szintézisteremtő igényű esszé, tanulmány is.
Leírás
A kötet két művészsors egybekapcsolódásának személyes dokumentumát nyújtja a 19. század második feléből. A Mirkovszky Géza festőművész és felesége, Greguss Gizella iparművész kapcsolatának kibontakozását feltáró levelezés, valamint a körülményeiket és további sorsukat bemutató tanulmány két identitását kereső művészember arcképét rajzolja meg.
A kettejüknek egymással s még inkább önmagukkal, a művészettel és a hétköznapokkal vívott küzdelme egyúttal a századvégen-
századelőn zajló társadalmi változások magánéletbeli leképeződésének és ezek kölcsönös egymásra hatásának példájául is szolgál.
A forrás szubjektivitása révén jobban megismerhetővé válik a polgári középosztály mindennapi életvitele, környezete, társadalmi térhasználata, a világra vetett tekintetének iránya, s nem utolsósorban a női szereplehetőségeknek a művészi önérvényesítés által szabaddá váló új útjai.
A könyvet sajtó alá rendező Szabó Anna Viola a Debreceni Egyetemen tanult néprajzot és irodalmat, diplomamunkáját 1999-ben vizuális antropológiából, a műtermes fényképészetről írta. 1998 óta dolgozik a Déri Múzeumban, kezdetben az Irodalmi Gyűjtemény, jelenleg a Fotótár muzeológusaként. Kutatási területe a debreceni fényképészipar első évszázadának társadalom- és életmódtörténeti szempontú vizsgálata, illetve a polgárság fényképhasználata. Legfontosabb publikációi e témában múzeumi évkönyvekben jelentek meg; önálló kötete: Gondy és Egey fényképészeti műintézete Debrecenben. Kecskemét – Debrecen, 2008., 2015. online.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szabó Anna Viola |
Megjelenés | 2023 |
Terjedelem | 292 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 978-963-414-980-4 |