S mit tud a világ a baszkokról, a rokontalan baszk nyelvről, Európa legősibb és legkifejezőbb nyelvéről - teszi fel a kérdést Illyés Gyula Hunok Párizsban c. regényében (Illyés: 1970, 459). Valószínűleg nem túl sokat. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a DUK, amely száznegyvenegy évvel Ribáry Ferenc nyelvtanának megjelenése (Ribáry: 1866) után először próbál átfogó képet adni a baszk nyelv sajátos vonásairól.

Ez a kötet a XX. századi hazai kerékpársport világába kalauzolja el az olvasót. A könyvet nem más ajánlja, mint az ötszörös Tour de France és Giro d’Italia győztes, Vuelta Espana-győztes, háromszoros világbajnok belga Eddy Merckx.

 

„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

 

Jelen kötet Hannah Arendt gondolkodásának első átfogó ábrázolása magyar nyelven. A szerző Arendt politikai filozófiáját elsősorban a politika és az egyéni emberi létezés kapcsolatának fényében vizsgálja. A könyv fejezetei tárgyalják Arendt cselekvéselméleteét és a nyilvános térről alkotott elképzelését, Heidegger Arendtre gyakorolt hatását, modernitáselméletét, valamint a késői befejezetlen műveket is.

Szisztematikus-történeti tanulmányok

A kötet tanulmányai magyar nyelven első alkalommal mutatják be az érzelmek filozófiai értelmezésének néhány lehetőségét, megindokolva ezzel mindjárt azt is, hogy miért van szükség a filozófia bevonására az érzelmek vizsgálatába a pszichológiai, neurológiai s más megközelítések mellett.
 

E kötetben két, egymással több különböző ponton érintkező témának szentelt tanulmányokkal találkozhat az olvasó. Egyrészt az érzelmek teoretikus elemzése és a tudatos emberi életben betöltött jelentése, másrészt maga a jelentés, a jelentésesség jelenségének a megélése és elméleti problémáinak elemzése áll az itt található vizsgálódások fókuszában.

Egy filozófiai és teológiai kérdés a korai felvilágosodásban

a korai modernitás egyik legfontosabb vitája, amelyet a szerző Descartes és Malebranche írásaitól elindulva Antoine Arnauld és Pierre Bayle művein át egészen Leibniz Teodíceájáig követ nyomon.