Történet és hatástörténet

Kötetünk témája az Ószövetség egyik legérdekesebb perikópája, Izsák megkötözésének (a rabbinikus terminológia szerint az „Aqédának”) a Genesis 22. fejezetében elbeszélt története. A kötet összeállításánál nem csupán biblikus kutatók működtek közre, hanem ennek az olyannyira fontos elbeszélésnek a hatástörténete egyfajta tágabb perspektívába kerül. A kötet anyagának alapjául a Sapientia Főiskola Bibliatudomány Tanszékének 2009. őszi szimpóziumán elhangzott előadások szolgálnak.

Tanulmányok Xeravits Géza emlékére 50. születésnapja alkalmából

Az alábbi szövegek — természetükből következően — egyfajta sajátos, „kettős exegézis” tanúi: vallanak arról, ahogy a magyarázó megérti a Bibliát, de arról is árulkodnak, ahogy a Szent Szöveg magáévá teszi az Őt megérteni kívánót. E kötet ennélfogva sokkal inkább személyes és szubjektív, mint a Szentírás bármilyen szaktudományos megközelítése; s éppen az olvasónak a Szöveggel benső azonosulása az a kaland, amelyre meghív. 

Szent Ágoston kegyelem-, illetve predestinációtanának megértéséhez alapvető fontosságúak a jelen kötetben található késői tanulmányok. A De correptione et gratia, a De natura et gratia és a De praedestinatione sanctorum címen ismert szövegek azonban nem pusztán önmagukban érdekesek, hiszen nemcsak a hippói püspök kegyelemtanába engednek bepillantást, hanem feltárják antropológiai álláspontjának alapvető vonásait is, és segítségükkel nemcsak Ágoston, hanem késői ellenfele, Pelagius, illetve egyes korabeli szerzetesi közösségek gondolkodását is megismerhetjük. A szövegek így páratlanul értékes forrásul szolgálnak az Ágoston-korabeli nyugati egyház teológiai vitáit illetően.

Manassé imája a bibliai irodalom egy kevéssé ismert deuterokanonikus (protestáns szóhasználattal: apokrif) könyve. Ez az egyik legszebb korai zsidó imádságunk, amely bizonyítja azt is, hogy az ima nem kísérő jelensége, hanem forrása a cselekedeteknek.

„A Bölcsesség könyve által kínált út nagy fontossággal bír számunkra, mai hívő emberek, különösen keresztények számára. A mi történelmi közegünkben nem kell újra felkínálni olyan normákat, amelyeknek alig van értelme napjainkban. A Bölcsesség könyve megvilágításában a Törvény inkább az üdvtörténet változó történelmi helyzetekben aktualizált egészét jelenti egy olyan jövőre tekintve, amely túlmutat minden jelenlegi lehetőségünkön, és abban a meggyőződésben, sőt, abban a hitben, hogy Isten bölcsessége jelen van minden teremtményben és minden emberben.”

A szemlélődő imádságról szóló egyes mai tanítások a Tanítóhivatal megnyilatkozásainak fényében

Aki a Miatyánk szavait mondja, olyan térbe lép, ahova már számtalan ember belépett. Ez a tér mérhetetlenül nagy, úgyhogy mindenki, aki a Miatyánkot akarja imádkozni, helyet talál magának benne, s mindannak, ami foglalkoztatja: megannyi kérdésének, kérésének és vágyának. De miért is imádkozunk valójában, amikor a Miatyánkot mondjuk? Mit érthetett Jézus az általa tanított imádság egyes kérései alatt? A neves német teológus könyve erre a kérdésre keresi a választ közérthető, elgondolkodtató formában.