Történet és hatástörténet

Kötetünk témája az Ószövetség egyik legérdekesebb perikópája, Izsák megkötözésének (a rabbinikus terminológia szerint az „Aqédának”) a Genesis 22. fejezetében elbeszélt története. A kötet összeállításánál nem csupán biblikus kutatók működtek közre, hanem ennek az olyannyira fontos elbeszélésnek a hatástörténete egyfajta tágabb perspektívába kerül. A kötet anyagának alapjául a Sapientia Főiskola Bibliatudomány Tanszékének 2009. őszi szimpóziumán elhangzott előadások szolgálnak.

Tanulmányok Xeravits Géza emlékére 50. születésnapja alkalmából

Az alábbi szövegek — természetükből következően — egyfajta sajátos, „kettős exegézis” tanúi: vallanak arról, ahogy a magyarázó megérti a Bibliát, de arról is árulkodnak, ahogy a Szent Szöveg magáévá teszi az Őt megérteni kívánót. E kötet ennélfogva sokkal inkább személyes és szubjektív, mint a Szentírás bármilyen szaktudományos megközelítése; s éppen az olvasónak a Szöveggel benső azonosulása az a kaland, amelyre meghív. 

Salamon zsoltárai egy 18 költeményből álló gyűjtemény. A Biblia neves királyának neve mögött rejtőző szerző gondolkodásmódja közel áll a farizeusok gondolatvilágához, egyértelműen mégsem azonos vele; éles szemmel figyelte kora történelmének alakulását, és felfedezte benne Isten működését.

Az Ószövetség megértésének lehetőségei

A különböző magyarázatok, ahogyan az ókorban, úgy ma is eltérő vallási/felekezeti közösségeket alkotnak. Ez a kötet a magyarázatok lehetőségeinek feltárásával, az Ószövetség jobb megértésén túl, talán segíthet felismerni, hogy bár – Martin Buber „szoba“-hasonlatával élve – különböző szobákban élünk, de egy házban, és az egyes szobáknak van a másikra nyíló ajtaja-ablaka, s kiderül, hogy alapvetően közös világra s közös irányba, Istenre nézünk.

Bevezetés - fordítás - jegyzetek

Jób testamentuma az ún. ószövetségi apokrif, másként pszeudoepigráf iratok hosszú sorának egyik darabja. Olyan írás tehát, amely az ószövetségi Jób könyvével áll szoros kapcsolatban, de amely mégsem tartozik a kanonizált ószövetségi, sem pedig az úgynevezett deuterokanonikus könyvek sorába. E mű sajátos darab a szép számmal fennmaradt s az úgynevezett testamentum-műfajt képviselő iratok sorában. Görög kézirataiban teljes és viszonylag jó szövege maradt fenn. Ezekből készült most első magyar fordítása, elsősorban a szélesebb körű olvasóközönségre való tekintettel.

Az alábbi kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek a fogság utáni Izrael irodalmát, történelmét és teológiáját tárgyalják. Egyfajta bizarr kettősség jellemzi az Ószövetségi kutatóit napjainkban (legalábbis Magyarországon). Némelyek a fogság előtti irodalmat méltatják, ám eközben elhanyagolják a fogság utáni vallásos irodalmi élet értékelését.

A hazai tudományos irodalom mindmáig adós azzal, hogy érthető, s többé-kevésbé átfogó bevezetést nyújtson a zsidó-keresztény kultúrkör angyalokra vonatkozó elképzeléseinek alapjaiba. E hiányt pótlandó, kötetünk egy a Sapientia Főiskolán, 2010-ben tartott szimpózium anyagából kiindulva kutatja az ókori és középkori angyaltan(ok) jellegzetességeit.