Az utóbbi néhány évben több olyan kulturális jelenség is megfigyelhető volt, melyek arra engednek következtetni, hogy a rendszerváltás előtti több mint három évtized – vagyis a Kádár-kor – eseményeinek, társadalmi, kulturális és művészeti életének feldolgozása még egyáltalán nem fejeződött be, sőt, talán pontosabb, ha azt mondjuk: éppen hogy csak elkezdődött. A téma iránti érdeklődés valószínűleg nem csupán abból ered, hogy most már lehet beszélni azokról a problémás kérdésekről, melyek évtizedekig szőnyeg alá seperve hevertek, hanem azt is jelzi, hogy a korszak jelenségeinek, eseményeinek értelmezése és értékelése egyáltalán nem egyértelmű, meglehetősen sok még a kutatásra, feldolgozásra váró anyag, bizonyos tendenciák újra- vagy átértelmezésére, netán feltárására van szükség.

Ez a kötet – mely a 2004 októberi JAK Tanulmányi Napokon elhangzott előadások nagy részének szerkesztett, kibővített változatát tartalmazza – ehhez kíván hozzájárulni. Nem annyira a korszak általános bemutatását tűzi ki célul, hanem inkább azt, hogy bizonyos részproblémák vizsgálatán keresztül olyan modern kutatási, értelmezési metódusokat vonultasson fel, melyek segítségével művészet és hatalom viszonya, a Kádár-kor művészetpolitikája, a periódusra jellemző fő tendenciák talán mélyebben, pontosabban megismerhetők.

Összeállításunkban a megközelítési módok és témák sokszínűségére törekedtünk: szerepel a kötetben a korszak magas- és tömegirodalmát, kanonizált és mára már a kánonból kicsúszott íróit bemutató tanulmány, a színházzal, filmmel, képzőművészettel foglalkozó dolgozat vagy a rock- és alternatív zenei világot ellenőrző ügynökhálózat működését elemző esszé is – hogy csak néhányat említsünk a kötetben szereplő szövegekben vizsgált kérdések közül.