Transzatlanti hatások, lokális érdekvédelem

Az Eckhardt Tibor fordulatokkal teli amerikai éveit bemutató munka függelékében eredeti dokumentumok, illetve érdekes képanyag segít teljesebb képet alkotni az emigráns politikus életének utolsó harmincegy esztendejéről.

Eckhardt Tibor emlékiratai

Sándor jugoszláv király meggyilkolásának számos részletét máig homály fedi. Igen keveset tudunk az 1934-es marseille-i merénylet előkészítéséről, az elkövetők és cinkosaik pontos kilétéről, valamint arról, milyen erők álltak a bűncselekmény mögött. A nemzetközi politika hivatalos körei Budapestet kívánták felelőssé tenni a merényletért. Végül népszövetségi eljárás indult az ügyben, mely Magyarországot felmentette a vádak alól. 

Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról

Hogyan lett az önigazgatásból kapitalizmus, szolidaritásból verseny Lengyelországban? Mily módon változott a társadalom cigányképe Szlovákiában és Magyarországon a rendszerváltás során? Hogyan alakultak az interetnikus kapcsolatok a Székelyföldön Ceauşescu bukása után? Miképp zajlott le a rendszerváltás a Magyar Néphadseregben? Milyen szerepet játszott a kőolaj ára a Szovjetunió összeomlásában? Ezekre és más kérdésekre keresik a választ a kötet tanulmányai, amelyek szerzői – az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék doktorandusz hallgatói és kutatói – Ulánbátortól Moszkván át Prágáig,

A kötet újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949–1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a paraszti társadalom különböző rétegeinek túlélési és alkalmazkodási mechanizmusai.

A dualista korszak fél évszázada Közép-Európa modern történetének meghatározó idõszaka volt. Jelen kötetünk magyarországi, csehországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai kutatók az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttének 150. évfordulójára készült tanulmányait tartalmazza.

16–17. század

Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

„Ha csak lírai költő lettem volna, ha az ír színház révén nem válok egy tömegmozgalom képviselőjévé, kötve hiszem, hogy az angol bizottságok fölveszik nevemet arra a listára, amelyről a Svéd Akadémia a díj elnyerőjét kiválasztja.”
Idézet William Butler Yeats, a Nobel-díja átvételékor elhangzott beszédéből