Kötetünk tanulmányai a tágan értett szociálpszichológia, szociológia és pszichológia területén helyezhetők el, s a társadalomtudományi kutatások kvalitatív módozatait mutatják be, magyarázzák és példázzák. E tanulmányok épp oly jól mutatják a kvalitatív kutatások ambícióit és dilemmáit, mint megtermékenyítő feszültségeit. A feszültségek, ellentmondások arra utalnak, hogy a kvalitatív kutatások esetében nem beszélhetünk kész, bármire alkalmazható eljárások sorozatáról. A kvalitatív kutatások inkább hasonlítanak a barkácsoláshoz, mintsem valamiféle előre gyártott bútorok összeállításához.

Az emlékezés, identitás és diszkurzus fogalmai számos jelentésréteggel rendelkeznek, egymás mellé helyezésük és közös tárgyalásuk pedig megnyithatja az elmét, beindíthatja a képzelőerőt, s az emberi ügyekről folytatott közös gondolkodás és beszéd kiváló kiindulópontja lehet. Ez a várakozásteljes elképzelés jelentette e tanulmánykötet kiinduló pontját, melynek szerzői a humán tudományok művelői, így az irodalomtudomány, a nyelvészet, a pszichológia és a szociológia hagyományait követik.

Politikai kommunikáció a facebookon

A monográfia empirikusan vizsgálja a virális politika működését a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon. Részletes képet ad arról, hogy az egyéni választókörzetekben induló jelöltek hogyan kommunikáltak a Facebookon, majd kvantitatív és kvalitatív eszközökkel elemezi, hogy milyen típusú közösségi média tartalmak váltották ki az állampolgárok reakcióit, illetve milyen tartalmak váltak virálissá a kampány során. 

Bourdieu munkásságára és az „új institucionalista” szociológiára támaszkodva Brubaker összehasonlítja korunk és a két világháború közti időszak nacionalizmusait, és elméleti szempontból árnyalt, történelmi vonatkozásokban gazdag képet nyújt az „Új Európa” egyik legfontosabb problémájáról.

"Ez a könyv idegen elemnek számít a könyvkiadásban: nem szigorú értelemben vett szociológiai vagy filozófiai mű, de nem is kizárólag pamflet vagy aktivista írás. Olyan pamfletelemeket felhasználó politikai mű, amely egyaránt támaszkodik szociológiai, filozófiai és történettudományi forrásokra, és amely egy aktuális ideológiai és politikai kérdést vizsgál: a közhangulat ultrakonzervatív oldalát és azt, hogy milyen komoly veszélyt jelent a francia politikai térre a "posztfasizmus". 

"A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvű nép külpolitikájának. E külpolitika taglalásához a jó berendezkedésű népek két fajtáját tárgyalja, a szabadelvű demokráciában, illetve a tisztességes hierarchiában élőket. Vizsgálódása kiterjed továbbá a jogsértő államokra, illetve a kedvezőtlen feltételektől szenvedő államokra is."

A könyv a betegség, a fájdalom és a fogyatékosság tapasztalatát a pszichológia és a fenomenológia módszereivel vizsgálja. Az utóbbi évtizedekben a fenomenológiai, interpretatív irányzatok egyre inkább teret hódítanak az egészségpszichológiai kutatásokban. A könyv középpontban, Arthur W. Frank kifejezésével, a „mélyen” beteg ember tapasztalata áll, akinek a betegsége krónikus vagy kritikus, befolyásolja döntéseit, átírja élettörténetét, kihat az identitására.

Állampolgári szocializáció 20 évvel a rendszerváltás után

A rendszerváltás óta felnőtt egy generáció, melynek tagjai nem az államszocializmusban, hanem a harmadik köztársaságban szocializálódtak.