A Nyílt forrásban szerzőkkel, kutatókkal, gondolkodókkal beszélgetünk társadalomról, kultúráról, történelemről és filozófiáról.
Célunk, hogy közérthetően, de nem leegyszerűsítve, árnyaltan és nagyvonalúan adjunk teret a tudományos gondolkodásnak. Tarts velünk, ha szeretsz olvasni, kérdezni, vagy egyszerűen csak szeretnéd jobban megérteni a világot. Ez itt a Nyílt forrás – ahol a gondolkodás és a tudás közös ügy. A L'Harmattan Kiadó főszerkesztőjeként hiszek benne, hogy a jó könyv nem csupán szöveg, hanem párbeszéd, kérdésfelvetés, sőt vitaalap. Találkozzunk minden második csütörtökön!
A hit új terei – Bognár Bulcsuval vallásról, hatalomról és a transzcendens vándorlásáról
Bognár Bulcsu vallássziológus az európai vallásosságot a társadalmi terek felől olvassa: a templom, a család, a test, a munkahely, az online világ, a politikai nyilvánosság és a nemzeti képzelet változó viszonyrendszere felől. Fő megfigyelése, hogy a vallásos hit új terekre árad ki a templomokból, miközben a templompadokban mind kevesebben ülnek. Ez egy általános folyamat Európában, amivel számot kell vetnünk.
Amerika 250: civil vallás, Trump és a nemzeti hit válsága – Beszélgetés Pintér Károly kutatóval az Egyesült Államok múltjáról és jövőjéről
Az Egyesült Államok 250 éves. De vajon van-e még előtte újabb 250 év?
Amerika sokáig nemcsak országként gondolt magára, hanem küldetésként: alkotmány, zászló, szabadság, Isten áldása és egy hallgatólagos közmegegyezés arról, hogy a politikai harc mögött mégis van valami közös. Ezt nevezzük amerikai civil vallásnak. Olyan jellemzője ez az Egyesült Államoknak, amelyet itt az Atlanti-óceán túlpartján adottságnak látunk, de amely valójában évszázados küzdelmek és fejlődés eredményeként született és formálódott.
Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
Mi történik, amikor a város egyszer csak vidékre költözik – nem kirándulni, nem nyaralni, hanem új életet, tiszta levegőt, régi házat, csendet, közösséget és persze sokszor önmagát keresni? Tomay Kyrával arról beszélgetünk, hogyan lesz a pusztuló parasztházból vágyott ingatlan, a falusi piacból életstílus, a Káli-medencéből státuszszimbólum, a helyiből néha statiszta, a gyüttmentből pedig új őslakos. A kérdés nem egyszerűen az, hogy kik jönnek és kik mennek. Hanem az, hogy amikor megérkezik a városi képzelet a faluba, marad-e még hely a falunak magának.
A világvégén túl. Középkori zsidó utazók valóság és képzelet határán - beszélgetés Benke László hebraista kutatóval
Volt egy kor, amelyben az utazás nem helyváltoztatás volt, hanem gondolkodási forma, a vallási élet része. Tudelai Benjámin és Regensburgi Petahja nem városokat, kikötőket és szent helyeket járt be, hanem a világ értelmét keresték. Útleírásaik egyszerre földrajzi beszámolók és identitástérképek, amelyekkel a reményt hozták el egy szétszórt közösség számára. Benke Lászlóval azt vizsgáljuk, hogyan kezd párbeszédet a tapasztalat a hagyománnyal, a legenda a valósággal, a vallási képzelet a történeti emlékezettel – és hogyan válik az utazási irodalom eme nagyon különleges szegmense a középkori európai zsidóság önmegértésének speciális műfajává.
Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
A színház mérhető emberi folyamat – erről beszélgetünk Simon Balázs rendezővel, akinek kutatásai úttörő technológiai eszközökkel közelítenek ahhoz a kérdéshez, amelyet a színház hosszú ideig többnyire az „ösztön”, a „tehetség” vagy a „titok” nyelvén írt le: mitől működik egy előadás? Mi történik a néző figyelmével, testével, légzésével, idegrendszeri és érzelmi válaszaival akkor, amikor a színpad valóban hatni kezd? Mit mutatnak meg a mérések, amelyek először tesznek képessé bennünket arra, hogy a színházi jelenlétet, a bevonódást és az összehangolódást ne pusztán értelmezzük, hanem bizonyos értelemben vizsgáljuk is? És továbbgondolva: mit jelenthez mindez például a sportpszichológia területén?
Hamis próféták és angyalok – Szabó Gáborral a Krasznahorkai-univerzumról
Szabó Gábor irodalomtörténész szellemesen és a filozófiai kérdések iránt is nyitottan közelít Krasznahorkaihoz. Nemcsak értő olvasó és elmélyült kutató, hanem kiváló társalgó is. A kilencvenes évek közepén, kollégiumi szobájában a Balaton és a Trabant együttesek zenéjét, Víg Mihály dalait hallgatva olvasta Krasznahorkai első regényét, és azok közé tartozik, akik nemcsak a hatása alá kerültek, de igyekeznek a megfejtés ábrándjáról sem lemondani.
A színház mint tudatmodell és a kortárs előadások – Beszélgetés Závada Péterrel a színházfenomenológiáról
Mit látunk valójában a színpadon? Egy testet – vagy egy szerepet? Jelenlétet – vagy illúziót?
A Nyílt forrásban Závada Péter drámaíró-filozófus-költővel a színházi tapasztalat legbelső rétegeit vesszük célba. A husserli fenomenológia fogalmaival – epokhé, képtudat, fantázia – felvértezve arról beszélgetünk, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, miként „rezeg” a tapasztalat az illúzió és a valóság határán, és hogy mit jelent jelen lenni a nézőtéren.
Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
A Nyílt forrásban elsőként beszélgetünk íróval – aki emellett a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium vezetőtanára. Ebben a történetben a tanári autoritás pozitív hatalom, amely egyszerre hang, jelenlét és kockázatvállalás. Alapja az a bátorsága, amellyel valaki nem szerepet játszik, hanem odaáll emberként egy osztály elé. Az így megteremtett térben az engedetlenség sem botrány, és nem is jelszó, hanem csendes nevelési gesztus. Beszélgetésünk tétje nem módszertani bravúrokban ragadható meg, hanem egy erkölcsi dimenióban: hogyan marad meg az ember ott, ahol minden mechanizmus a szétaprózódásán dolgozik.
Terápiák, titkok, rendszerek – A pszichoterápia története a Kádár-korban, beszélgetés Papp Barbara kutatóval
Mit jelentett a szabadság, amikor a szabadságról nem lehetett beszélni? Hogyan lett a pszichoterápia a huszadik századi Magyarország egyik legcsendesebb ellenállási tere – és hogyan tanított meg egy nemzedéket újra beszélni? Ez a beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetét követi végig: a háború utáni megszakítottságtól a Kádár-korszak zárt rendelőinek belső autonómiáján át az állambiztonság figyelő tekintetéig.
Egy legenda és a csend a két Koreában – beszélgetés Csoma Mózes Korea-szakértővel Phenjantól Szöulig, az Imdzsin háborútól napjainkig
Van egy történet, amelyet négyszáz éve mesélnek újra és újra Phenjanban és mindkét Koreában. Főszereplője egy fiatal nő, szinte még gyermek, Kje Vol Hjang, aki a város védelmében feláldozta az életét. Kje Vol Hjang kiszeng volt, azaz „szórakoztató nő”, aki zenéléssel és a közösségi eseményeken való fellépéssel kereste kenyerét, és a konfuciánus felfogás szerint a társadalom pereméről érkezett.
Ám a legenda nem csupán múlt: Északon a mártíromság, Délen az identitás, mindenütt a női sors metaforája lett.