Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya.

Hogyan vált az idők folyamán az ember bioszféra-átalakító tevékenysége olyan hatalmas mértékűvé, mint amilyen napjainkban? Miként érhetnénk el azokat a viselkedési változásokat, amelyek nyomán környezeti problémáink enyhülnének? Hogyan mérsékelhetnénk a környezeti problémák közvetlen kiváltó okait?

1974 táján különös csapás híre rázta meg a világot. Egész erdők pusztultak el állva. A végtelenségig repedezett földön agonizáló állatok és tetemek hevertek szerteszét, legyőzve. Pierre Rabhi Burkina Fasóban, a Száhel-övezet déli részén vágott bele a sivatag visszahódításába. Évtizedes munkájáról szól ez az egyszerre kalandos és lírai életregény.

A klímaválság ideológiától, vallástól és nemzetiségtől függetlenül mindannyiunkat érint. A hatékony válaszok keresése napjainkban egyre intenzívebben zajlik. De vajon ezek a válaszok nincsenek-e meg már régóta, csak elfeledtük őket?

A gyorsuló környezeti és klimatikus változások radikális gyorsasággal alakítják át életünket. Egy új paradigmának, a zöldgazdaság születésének vagyunk tanúi. De mi is az a zöldgazdaság? Milyen alkotóelemei vannak és hogyan fejlődött ki, hogy mára a fosszilis energiahordozókon nyugvó világunkban egy lehetséges váltómodellként emlegetik. A könyv nemzetközi és hazai példákon keresztül mutatja be az olvasónak a zöldgazdaság múltját, jelenét és lehetséges jövőjét. Mindemellett választ keres olyan kérdésekre is, hogy létezik-e konzervatív, polgári indíttatású zöldpolitika.

Növényi etika és teológia

Az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos eredmények, politikai, illetve civil programok és viták elemzésével, a Magyarországon és az Egyesült Királyságban készített kormányzati és helyi szintű klímastratégiák megvalósítását segítő illetve akadályozó feltételek vizsgálatával kerestem a választ a kérdésre. Arra a következtetésre jutottam, hogy a modern társadalmakban olyan feloldhatatlan ellentmondások – klímaparadoxonok – alakultak ki, amelyek megakadályozzák az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentését. A könyv végén bemutatom azokat a lehetőségeket, amelyek esélyt kínálnak a klímaparadoxonok feloldására és arra, hogy a vizsgált két országban – és más az országokban is – a társadalom és a természet között helyreálljon az egykori harmonikus viszony.

A humán környezettudomány a 21. század szülötte, egy olyan korszaké, amikor az emberiség már nem teheti meg, hogy a környezeti problémákat figyelmen kívül hagyja, vagy egyetlen nézőpontból próbálja átlátni és kezelni.