Karl Rahner szentháromságtana a mai teológia összefüggésében

Bármily meglepő, Karl Rahner csak egészen ritkán jelentetett meg rendszeres értekezést a katolikus dogmatika egy-egy kérdéséről. E csekély számú írása közé tartozik a szentháromságtan összefoglalására vállalkozó tanulmánya, amely azért is számít kivételesnek az elmúlt fél évszázad teológiatörténetén belül, mert felekezettől függetlenül minden jelentős teológus állást foglalt az értekezésben kifejtett alapvető tételekkel kapcsolatban.

Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban

Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai - és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése. 

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.

Az alábbi kötet a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok V. Nemzetközi Teológus Konferenciáján résztvevõ elõadások publikálásra érdemesnek talált felszólalásainak írott anyagait tartalmazza. Az angol és magyar nyelven megjelent mûvek a teológia szinte minden területét érintik, de nem csupán a szûken vett hittudomány kérdéseit vizsgálják.

A kereszténység szentháromsági istenképe

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.

„A keresztény isteneszme lényegénél fogva a gyakorlatra vonatkozó eszme, s Isten nem gondolható el úgy, hogy ez az eszme ne sértse annak közvetlen érdekeit, aki elgondolására törekszik.” Ennek az új politikai teológiának a körébe vágó Metz-tanulmányokból és előadásokból ad átfogó válogatást a kötet.