Hasonló termékek
Antifilozófusok. Huszonöt időszerű kérdése a kereszténységhez
A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az antifilozófus kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így. A szerzőnő kérdése ez: Vajon együtt tudunk-e még gondolkodni a nagy keresztény írókkal és alkotó egyéniségekkel, vajon megmozdítanak-e bennünk valamit azok az elementáris egzisztenciális kérdések, melyek foglalkoztatták őket a Bibliával folytatott beszélgetéseik során? Vajon van-e még a keresztény gondolkodásban elég élet ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot ezektől és persze más elődöktől.
Eljövendő múlt
Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél
A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni.
Metszéspontok
- a fenomenológia és a hermeneutika határvidékén
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Az öneszmélés fenomenológiája
A fenomenológiai redukció problémája Husserl késői filozófiájában
Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük,hogy ez lehetséges.
A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.
Leírás
Az emergencia fogalmát a különböző tudományos diszciplínákban jellemzően azokra a magasabb szintű, átfogó jelenségekre alkalmazzák, amelyeknek a leírása nem vezethető vissza alapvetőbb, végső soron fizikai elvekre. Ilyen értelemben beszélhetünk emergenciáról különböző biológiai egyedek specifikus területi eloszlása, az elme átfogó, funkcionális tulajdonságai, a részleges Hall kvantumeffektus vagy akár az olyan egyszerűbb jelenségek, mint a Conway-féle "Életjáték" lenyűgöző alakzatai esetében. Mára az emergencia fogalma mindenütt jelen van a tudományos diszciplínákban, ám ennek van egy sajnálatos következménye: nincs általánosan elfogadott elképzelés arról, hogy igazából melyek is pontosan az emergens jelenségek.
Az emergencia fogalma eredetileg egy önálló lételméleti állásponthoz kapcsolódott, amely a tudományban ma széles körben elterjedt materializmus álláspontjával szemben elfogadta az átfogó, magasabb szintű jelenségek önálló valóságosságát, de azt tagadta, hogy ez egy önálló szubsztancia következménye lenne. Ebből kifolyólag az emergencia fogalma szorosan összekapcsolódott az evolúció gondolatával: az emergens jelenségek egy evolúciós fejlődés során bontakoztak ki specifikus, emergens elveknek megfelelően a kezdeti anyagi világból.
A 2012-ben megjelent Emergens evolúció című kötet, amely ennek a kötetnek az előzménye, leginkább az evolúció gondolata felől közelítette meg az emergencia fogalmát. Ez a kötet sokkal inkább a tudomány és egy hagyományosabb filozófiai nézőpont felől teszi meg ugyanezt.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Paksi Dániel |
| Megjelenés | 2018 |
| Terjedelem | 212 oldal |
| Kötészet | kartonborított, ragasztókötött |
| ISBN | 9789634142164 |