A könyv egyrészt a privátszektor szerepvállalásával foglalkozik a hagyományosan állami hatáskörbe tartozó rendészeti területeken, másrészt rávilágít a digitális és infokommunikációs technológia által meghatározott társadalomtípusnak, a „megfigyelés társadalmának” sajátosságaira. Itt a „Nagy Testvér” mellett sok „Kis Testvér” is fenyegeti a szabadságjogokat, és a biztonságért cserébe már nem csak klasszikus szabadságjogainkat, hanem a magánszféránkat is korlátozhatja az állami, illetve a magánszektorba kiszervezett biztonsági ipar. A „szabadság vagy biztonság” dilemmája lassacskán a „privacy vagy biztonság” kérdésévé szelídül, és mindez egy olyan környezetben történik, ahol a közösségi oldalak használói, fogyasztói – milliárdnyian – maguk is az üzemeltető által (többek között rendészeti célokra is) értékesíthetõ termékek. A mai kor társadalma ugyanis „felügyelt világ”: a „surveillance”, a megfigyelésen alapuló irányítás társadalma, ahol minden infokommunikációs technológia a társadalmi ellenőrzés, a megfigyelés szolgálatába állítható.

Egy rendészeti intézkedési forma és egy jogvédelmi intézmény részletes bemutatása mellett a kötet képet ad a biztonság fogalma köré szervezett társadalmak kelet-középeurópai sajátosságairól is: a szabadságkorlátozás és a kirekesztés speciális formáiról, és arról, hogy a privacy szélesen értelmezett felfogása a közügyek nyilvános megvitatásának és a demokratikus társadalmakban létfontosságú transzparencia megvalósulásának akadálya is lehet. A könyv üzenete az, hogy mivel a jognak a maga technokratizmusával minden élethelyzet megoldására operatív válaszokat kell biztosítania, a jogalkotónak és jogalkalmazóknak reflektálniuk kell a technológiai változások által indukált, gyors ütemû és mélyreható, társadalmi és alkotmányos értékeket egyaránt érintő változásokra.