A kötet struktúrája új elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót – laikust és tudóst egyaránt – a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.

 

A kötet az első magyar összefoglalás a bantu nyelvekről, de tárgyalja a többi afrikai nyelvcsalád és nyelvcsoport témakörét is. A bantu nyelvcsaládhoz tartozó, 600 különböző nyelvet 170 millióan beszélik az Egyenlítőtől délre fekvő területeken. Ezek közül csak 150 létezik írott formában is. A bantu nyelvek többsége a 19. század első harmadától kezdődően jelent meg, közülük megközelítőleg hatvan nyelvről még e században születtek alaposabb leírások német, angol, francia és más utazók, hittérítők, gyarmati tisztviselők, valamint képzett nyelvészeti, néprajzi szakemberek tollából.

A fordítástudományban a korpuszalapú kutatások nyomán újra több figyelem fordul a nyelvi különbségek hatásaira. A kötetben szereplő tanulmányok fő témája a kontrasztív szövegnyelvészeti kutatások, illetve ezen eredmények hasznosítása a fordítás oktatásában.

 

Elmélet és gyakorlat

1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.

 

 

 

E gyűjtemény olyan szerzők írásaiból válogat, akik elméleteikkel és problémaérzékenységükkel a zenei hallás tárgykörét gazdagították. Egyre árnyaltabbá váló kérdéseik és válaszaik meggyőzően mutatják a téma fontosságát és bőségét. Történeti vizsgálódás, gondolatkísérlet, zenei elemzés és kultúrszociológiai eszmefuttatás egyaránt található a kötetben. A téma megközelítésének változatossága azonban nem csak a műfaji eltérésekből fakad: zenetörténészek és zenetudósok mellett a 20. század néhány meghatározó zeneszerzője is kifejti nézeteit, hol határozott kiállást tanúsítva, hol higgadt értékelést nyújtva.