Jaques ​Roubaud A nagy londoni tűzvész című regénye az elmúlt fél évszázad nagy irodalmi vállalkozásainak egyike. Kivételes kortárs önarckép; gazdag, vibráló, változatos és szisztematikusan enigmatikus szöveg.

Jesús Moncada (1941–2005) a szülővárosát, az Ebró-parti bányászvárost örökíti meg e könyv, fő műve lapjain. A városka 1971-ben tűnt el egy hatalmas víztározó hullámai alatt, a Franco-féle modernizációs törekvések eredményeképp. A bányászok, hajósok és hajóépítők azonban foggal-körömmel harcoltak a megmaradás jogáért, a város közössége nem vállalta, hogy sorsa a szétszórattatás legyen. Annyit sikerült elérniük, hogy az ezeréves múltú régi település helyett a vízierőmű-vállalat kárpótlásképpen felépített egy másikat, ahová a régi városból száműzöttek átköltözhettek, s ha otthonaikat nem is, de közösségüket megőrizhették. 

Harisankar Parszáí (1924-1995), a hindí szatíra megteremtője, a közép-indiai Dzsabalpurban élt, amely az angol bürokráciát szinte egy az egyben átvevő és csaknem tökélyre fejlesztő India legtöbb közalkalmazottat foglalkoztató városa. Parszáí a Nágpuri Egyetemen tanult angolt, majd tizenöt évig tanárként dolgozott különböző állami és magániskolákban. Később otthagyta állását, hogy minden idejét az irodalomnak szentelje. Ő emelte a könnyed indiai humoros irodalmat a társadalmi szatíra szintjére. Novelláit közvetlen stílusa, életszerű párbeszédei élvezetes olvasmánnyá teszik, írásaiban meseszerű, fantasztikus és abszurd elemek keverednek. E novellafüzérbe olyan darabokat válogattunk, amelyek a legváltozatosabb helyzeteket és karaktereket vonultatják fel, gyakran a szerző élményeire épülnek, és a sokszínű India egyik jellemző arcát tárják elénk.

A világ valaha volt legnagyobb Afrikán kívüli zsiráfkolóniája nem találnánk ki a szocialista Csehszlovákia egyik kevéssé ismert városának állatkertjében jött létre a hetvenes években. Vajon kinek állhatott érdekében ennek a furcsa, észérvekkel megmagyarázhatatlan képződménynek az életre hívása? Nem tudjuk. Vajon milyen célok, orvosi, űrkutatási, katonai-biológiai elképzelések állhattak a háttérben? Ezt sem tudjuk. J. M. Ledgard kiváló regénye nem is ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására tesz elsősorban kísérletet, hanem a megalomániájában is kisszerű zsiráf-ügy hátterében meghúzódó emberi tényezőket, érzelmi-gondolati konfliktusokat igyekszik feltárni. Mi zajlott le vajon emberek és állatok lelkében azon a rettenetes éjszakán, amikor pár óra leforgása alatt az összes zsiráfot lemészárolták? És mi köze van ehhez a szomorú és nem mindennapi történethez Bohumil Hrabalnak?A fiatal skót író regénye erre ad frappáns választ.