Hasonló termékek
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
Az önazonosság alakváltozásai az abszurd drámában
Samuel Beckett, Harold Pinter és Tom Stoppard művészetének színház-, és drámatörténeti újításai a 20. század második felétől napjainkig éreztetik hatásukat a színpadon világszerte. Műveik komplexitása, részletgazdagsága, a szövegek rétegzettsége olykor nagy kihívás elé állítja a színházba járó közönséget és az olvasót.
A modernség esztétikai programja
Előadások Walter Benjamin Műalkotás-tanulmányáról
Válogatott politikai írások
A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a francia kultúra és politikai gondolkodás iránt, a szűkebb szakmának éppúgy, mint a nagyközönségnek.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Tragikus voyeur
Filozófiai kísérletek
A szövegek az emberi létezés néhány alapvető jelenségét kívánják körüljárni. E horizonton belül bukkannak fel a sírás és a mosolygás, a halál és a gyász, a játék és az élet, az autózás és a városi tér, a testiség és a tárgyiság, vagy éppen a transzcendentális Harmadik alakzatai.
Rendszerválság és társadalomelmélet
A mai nyugati típusú modern társadalmat és az általa meghatározott globális világot megrázó válságok áthatják az egyének és csoportok mindennapi életét és megrendítik az emberi együttélés valamennyi formájának alapjait.
Leírás
„Quante tökéletesen tudatában van Hegel legambiciózusabb filozófiai törekvései jelentőségének, és munkája az alapos kutatás mintaképe. Érzékenynek mutatkozott annak az igénynek eleget tenni, hogy Hegelt olyan módon interpretálja, amely a ma „cselekvéselméletként” ismert diszciplína központi kérdéseihez kapcsolódni képes; épp ennyire érzékeny arra a módra, miszerint Hegel álláspontja nem egyszerűen az újabb vitának egynémely dimenziójába kapcsolódik be és egyáltalán az azokon gyakorolt kritikaként lenne érvényesíthető. Az az érdeklődés, amely az anglofon filozófiában Hegel „philosophy of mind”-jának számít, ugyanúgy növekedett, mint a szabadságról, az akaratról, a természetről, a normativitás státuszáról, illetve a cselekvés logikai szerkezetéről kialakított hegeli álláspont iránti érdeklődés. Quante könyve ennek az új eszmecserének nagymértékben elismert és fontos részévé vált.
Jelen kötetének fejezetei tovább viszik Quante érdeklődését a szellemiség és a cselekvés hegeli koncepciói iránt, ugyanakkor kibővítik Hegel legnagyobb hatást gyakorló és legnehezebb tételeinek némelyikével (a spekulatív filozófia lényege, a természet–szellem viszony, a szabadság fogalma, az akarat, a felelősség, valamint a felelősség és az individualitás hegeli koncepciói). Ezek a fejezetek a Hegellel folytatott eszmecsere eredményeit juttatják érvényre az etika és politikai filozófia legfontosabb problémái némelyikének tekintetében.
Mindezeket egybevetve a kötet a kortárs Hegel-kutatás legjobbjai közé tartozik.”
Robert Pippin
University of Chicago
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Michael Quante |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 360 oldal |
| Kötészet | Kartonborított, ragasztott |
| ISBN | 9789634141 |
| Fordító | Drimál István |
| Sorozat | A filozófia útjai sorozat |
Szerkesztőink ajánlják a témában
Hermeneutika és demokrácia
Tanulmányok Fehér M. István tiszteletére
Filozófia és társadalmi remény
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
Tudomány megértő módban
Teodícea és tények
A német felvilágosodás filozófiai profilja
A kötet a német felvilágosodás filozófiáját nem Kant felől visszatekintve ábrázolja, hanem olyan önálló filozófiaként, amilyenként a korszak szerző
tekintettek rá. Csak a kanti perspektíváról történő tudatos lemondás alapján mutatkoznak meg a német felvilágosodás filozófiájának alapvető sajátosságai, amelyeket tömören a teodícea és a tények címszó jellemez.
Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida
Ez az eszmetörténeti összefüggés vezetett bennünket arra, hogy Martin Heidegger születésének százhúszadik évfordulóján, mely 2009-es év egyúttal Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, e két gondolkodó munkásságának a vizsgálatát tűzzük ki annak az összejövetelnek a témájául, amelyet a 2007-től kezdődően évente megrendezésre kerülő Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozatunk keretében rendeztünk. Jelen tanulmánygyűjtemény részben az ott elhangzott előadások szerkesztett, illetve kibővített formában közzétett változatait, részben pedig további, a téma iránt érdeklődő hazai kutatók munkáit tartalmazza.