Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Migráció és turizmus
A tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló – különböző típusú – migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek” felbukkanása – legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták – milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet” mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiáit.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Sokféle modernitás
Merre haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.
Az emlékezés társadalmi keretei
1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.
A kvalitatív kutatás alapjai
A könyv az adatelemzés és adatgyűjtés valamennyi lépésére rámutat (a leírástól a grounded theory megfogalmazásáig) az elméleti mintavétel módszerének alkalmazásával.
Az esélyteremtés új útjai
Kortárs és sorstárs segítséggel szerzett tapasztalataink
A kortárs (vagy diák) és sorstárs segítők hatékonyak egyes kockázati csoportok elérésében, a segítő intézmények és e csoportok közti kapcsolatban egy jól körülhatárolható programban, ha a megfelelő szupervízióban vagy esetmegbeszélésben vesznek részt egy megfelelő tréninget követően. A "sorstárs" segítők az életkori közelség mellett/helyett valamilyen lényegi szempont szerint mutatnak közös vonást a célcsoport tagjaival.
Védőfaktorok nyomában
A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban
A védőfaktorok tudományos háttereként a kötet kiemeli a pozitív pszichológiai vonulatot, amely elindítója volt a későbbi pozitív társadalomtudományi mozgalomnak. A magatartáskutatásban is pozitív fordulat következett be, s ez az újfajta szemlélet az addiktológiai prevencióban is nagyobb sikereket ér el.
Leírás
Rácz József egyetemi magántanár, a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos fő munka társa, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Addiktológiai Tanszékének vezetője, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia igazgatója. Az 1980-as évektől foglalkozik ifjúsági szcénák kutatásával, elsősorban a droghasználat témakörében. 2006-tól az EMCDDA Tudományos Tanácsának tagja. A kötetben a „Fények és árnyak” című Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) során készült, a társadalmi kirekesztődés folyamatával foglalkozó kutatásunkat mutatjuk be. A kutatás hozzá kívánt járulni a társadalmilag kirekesztett csoportokkal kapcsolatos társadalompolitika egyes elemeinek vizsgálatához, a vizsgált csoportok számára elérhetőbb, „felhasználóbarát” és a bevonódottságukat, a társadalmi befolyással történő felruházásukat lehetővé tevő szemlélet és társadalmi gyakorlat kialakulásához. A kutatás kapcsolódik ahhoz a projekthez, ami a késő modernkori „új kormányzás”, a foucault-i governmentality hatalmi- és én-technológiái összekapcsolásával körvonalazható. Itt a cél az egyének képessé tétele arra, hogy önmagukat kormányozzák. Foglalkozunk a governmentality egy „nemkívánt” hatásával: az individuum szerepének felértékelésével a felelősséget is teljes mértékben az egyénre háríthatja. A kutatásban alkalmazott fogalmakkal (pl. ágencia, kapcsolati tőke, underclass) éppen ennek a „felelőssé tevésnek” próbálunk gátat vetni, és kísérletet tenni arra, hogy fogalmi keretet adjunk, hol, merre is húzhatók meg a határok (ha meghúzhatók egyáltalán) az egyéni döntés és választás, a társadalmi kirekesztés, valamint a „felelőssé tevés” és a stigmatizáció között. Valószínű, hogy a baumani „cseppfolyós modernitás” körülményei között, a „borderlandek” idején ilyen világos határok nem húzhatók meg; de bízunk abban, hogy a kötet rávilágíthat a régi és új társadalmi kirekesztő mechanizmusokra, de arra is, ahogyan az egyének ezekkel szemben védekeznek, sőt produktív módon érvényesítik énprojektjüket.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Rácz József |
| Megjelenés | 2007 |
| Terjedelem | 160 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9639683617 |
| Sorozat | Kutatások NDI szakmai forrás sorozat |