A vajdasági magyarok újfajta történelmi helyzettel, rendkívüli kihívásokkal szembesültek az 1990-es években: háborús körülmények között, Slobodan Milo¹eviæ rendszerének árnyékában kaptak lehetőséget a politikai önszerveződésre, autonómiájuk kereteinek előkészítésére. Egy kutatócsoport arra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványának támogatásával, hogy minél alaposabban feltérképezze e különleges, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulásától az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig tartó korszakot. A kötetben levő tanulmányok különbözők diszciplínák nézőpontjait kapcsolják össze, s kiegészülnek a kor jelentős szereplőivel készített mélyinterjúkkal és egy átfogó politikai kronológiával.

Jelen könyv célja az 1990-2002 közötti magyar külpolitika egyik fontos fejezetének, a magyar-német kapcsolatoknak a bemutatása. A kötet a sokszínű és sokrétű magyar-német viszonyrendszeren belül a rendszerváltozás utáni első három magyar kormány ideje (1990-2002) alatti magas szintű politikai kapcsolatokra fókuszál, de természetesen szerepet kapnak gazdasági, biztonságpolitikai, kulturális aspektusok is. 

A könyv kutatási témái közül a legjelentősebbnek, a római vallástörténetnek pannoniai szintézise. Ezzel a Magyar Tudományos Akadémiától akadémiai doktori címet nyert (2005), a Magyarországon elérhető legmagasabb tudományos minősítést. Emléktáblája áll a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi mithraeum előtt.

A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.