Hasonló termékek
La relation poétique entre l’œuvre d’Yves Bonnefoy et celle de Paul Celan
Mallorcai udvarház
LLORENÇ VILLALONGA (Palma de Mallorca, 1897–1980) a modern katalán irodalom egyik nagy klasszikusa. Legjelentősebb műve, az 1961-ben csonkítva, majd 1966-ban végleges változatban megjelent és azóta tizenöt nyelvre lefordított Mallorcai udvarház, lírai képet fest a sziget arisztokráciájának hanyatlásáról. Főhőse, Toni de Bearn eladósodott birtokos, a XIX. század Spanyolországában él ugyan, de gondolatvilágát a XVIII. századi francia felvilágosodás eszméi hatják át. A racionalitásnak engedelmeskedve megkérdőjelezi a legszentebb hagyományokat, köztük a tételes vallást, és tudomásul veszi, hogy a társadalmi hierarchia addigi rendje leáldozóban van.
Gyerekrablás Rigában
A polgárháború utáni zűrzavarban, az elbukott remények szürkületében szinte észre sem venni, hogy az Esplanāde park adventi forgatagában egy hajlott hátú, zavartnak tűnő öregember kinyújtja karját a körhinta felé, és leemel róla három kisgyermeket. „Hajnali négy körül Dāvuss nyomozó felriadt álmából, mert odalenn az ablak alatt mintha ritmikus kopogtatást lehetett volna hallani, aztán minden elcsendesedett, de az álma már elszállt.”
Az Európai Unió Irodalmi Díja (2017)
Sehol sem teljesen jelen
A Cortázar-életműsorozat legújabb kötete az eddig ismeretlen, esszéíró Cortázarral ismertet meg bennünket, aki éppolyan izgalmas és sokszínű, játékos és váratlan, mint a novella- vagy a regényíró.
Leírás
A Regény, 1987 című könyvében - melyért 1989-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját - Dag Solstad belső monológ formájában meséli el az 1960-as és 70-es években felnőtté váló generáció történetét, meghatározó közösségi élményeit. A regény visszatekint a naiv lojalitással végzett pártmunka időszakára, a tüntetések, az utcai agitáció, a kommunák, az önkéntes munka világára, melyben házasságok születtek, amelyek esetenként válással és újraházasodással folytatódtak... A narráció finom iróniával pillant vissza minderre - szerzőjének ambíciója nem a barikádharcok szimbolikus nagyregényének megírása volt, mint inkább az a törekvés, hogy általános érvénnyel próbálja meg értelmezni generációjának alapvető döntéseit és életútját.
„Ez az ember írt egy cikket az Időjárásról. A Dagningen 1. oldalára volt nyomtatva, és a következő diadalmas címmel szökött az előfizetők szemébe: „A JÚLIUS JOBB VOLT, MINT AMIT AZ EMBEREK SZERETTEK VOLNA”
DAG SOLSTAD (1941, Sandefjord) norvég regényíró, novellista és drámaíró. Norvégia déli részén, Sandefjordban született, regényeiben is ehhez a környékhez tér vissza, bár jelenleg felváltva Oslóban és Berlinben él. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le. Mintegy harminc könyve közül a Norvég Irodalomkritikusok hármat is az adott év legjobb irodalmi munkájának választottak. Solstad generációjában természetesnek számított, hogy valaki fiatalon egyik vagy másik marxista-leninista csoporthoz csatlakozik, és korai művein ez egyértelmű lenyomatot hagyott. Későbbi műveiben – melyek közül kiemelkedik a Regény, 1987 című – ezeket a korai döntéseket tágabb összefüggésben szemléli. Írásaiban összetett, modernista stílust üt meg, regényei gazdagon rétegzett, polifonikus alkotások – melyekben lakonikus, letisztult stílusban megírt részletek lepik meg időről időre az olvasót.
SZILÁGYI ORSOLYA (1976, Nagyvárad) műfordító, tolmács és idegenvezető, többek között Tore Renberg és más norvég szerzők könyveinek magyar fordítója. Az ELTE-n és az Oslói Egyetemen tanult norvég nyelvet és irodalmat. Angol, német, norvég és román nyelvből tolmácsol.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Dag Solstad |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 412 oldal |
| Kötészet | keménytáblás, védőborítós |
| ISBN | 9789634146827 |
| Fordító | Szilágyi Orsolya |
| Sorozat | Valahol Európában |