A könyv annak vizsgálatára vállalkozik, hogy az empátia és a társadalmi szolidaritás mennyiben függ az áldozat személyes jellemzőitől – például etnikai hovatartozásától, társadalmi helyzetétől, vallásától, szexuális orientációjától vagy más, stigmatizálható tulajdonságaitól. A szerző (ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet) olyan alapkérdéseket tesz fel, amelyek túlmutatnak a hétköznapi diskurzusokon, és a kriminológia, a szociológia, valamint az áldozatsegítés interdiszciplináris területein is releváns dilemmákra világítanak rá. A kötet középpontjában az áldozattá válás társadalmi konstrukciója, a marginalizált csoportokhoz tartozó sértettek láthatósága, valamint az áldozathibáztatás különböző megnyilvánulásai állnak. A mű célja nem csupán az elméleti keretek bemutatása, hanem az is, hogy hozzájáruljon egy árnyaltabb, reflektívebb társadalmi párbeszéd kialakulásához az áldozatiság megítéléséről.