"Munkánkban egyfelől a férfi-női viszony olyan tradicionális alapkérdéseit vizsgáljuk meg, mint a nemi szocializáció, a nemi szerepek és a nemi egyenlőtlenségek kérdései. Emellett a napjainkban is a aktuális női élethelyzetek közül mutatunk be párat. A női élethelyzetek szerteágazó kérdéseiből azért választottuk az egészségügyi állapot, a munka és karrier, a sajátos együttélési minták és a családon belüli erőszak területeinek bemutatását, mert ezek egyben a nők kiemelt nehézségeit takarják. A feldolgozásában elsődleges szempont volt, hogy a témák férfi oldalát is érintsük folyamatos reflexióval.
Célunk, hogy az érintett témák megismertetésével, s különösen a férfiak viszonyában való bemutatásukkal, közelebb kerülhessen a két nem a harmonikus együttműködéshez és együttéléshez."

Kötetünk tanulmányai a tágan értett szociálpszichológia, szociológia és pszichológia területén helyezhetők el, s a társadalomtudományi kutatások kvalitatív módozatait mutatják be, magyarázzák és példázzák. E tanulmányok épp oly jól mutatják a kvalitatív kutatások ambícióit és dilemmáit, mint megtermékenyítő feszültségeit. A feszültségek, ellentmondások arra utalnak, hogy a kvalitatív kutatások esetében nem beszélhetünk kész, bármire alkalmazható eljárások sorozatáról. A kvalitatív kutatások inkább hasonlítanak a barkácsoláshoz, mintsem valamiféle előre gyártott bútorok összeállításához.

"Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [...] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”

Elméletek és módszerek a formális szervezetek kutatásában

 A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban

A védőfaktorok tudományos háttereként a kötet kiemeli a pozitív pszichológiai vonulatot, amely elindítója volt a későbbi pozitív társadalomtudományi mozgalomnak. A magatartáskutatásban is pozitív fordulat következett be, s ez az újfajta szemlélet az addiktológiai prevencióban is nagyobb sikereket ér el.

Dr. Temesváry Zsolt, a Szociálpolitikai Szemle szerkesztőségi tagja, egyetemi adjunktus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének főállású oktatója és az MCI Management Center Innsbruck Szociális Munka Tanszékének állandó vendégoktatója. Korábban a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben tevékenykedett kutató-elemzőként és évekig dolgozott a szociális segítés gyakorlatában kórházi szociális munkásként. 

 Lokalitás és etnicitás a peremvidékeken

A kötet alapjául szolgáló kutatás nagyon egyszerűen fogalmazva akörül a kérdés körül forgott, hogy milyen erőfeszítéseket kell tennie egy falu lakójának nap mint nap ahhoz, hogy ugyanott, az otthonában hajthassa le a fejét este. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás, a kialakuló kapitalizmus régi-új gazdasági szereplői, az elmúlt években az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeképpen „eltűnő” és az Unión kívül maradt országok „megmerevedő” határai hogyan formálták át a falusi közösségek gazdasági, társadalmi és etnikai lehetőségeit.

Az ember társas és társadalmi lény, azaz közösségben és társadalomban él és érvényesül. Az egyének, családok, közösségek és rétegek helyzete
között jelentős különbségek, társadalmi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A történelem folyamán a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek.
Különösen kiéleződtek korunkban, a globalizáció világában.