Hasonló termékek
Magyar Biblia
A világ teremtése, az özönvíz, Jézus élete s a világ vége napjaink szájhagyományában. A szerző az ötvenes évek végétől több kötetre való értékes folklórszöveget jegyzett le. A teremtéstől a jövendölésekig ívelő tematikájú gyűjtemény motivikusan gazdag, sokrétű, a szakma számára forrásértékű szövegeket tartalmaz. A kötet a szélesebb közönség számára is élvezetes, koherens, nem ritkán irodalmi értékkel is bíró hiedelemtörténetei a nyelvjárásnak megfelelő lejegyzésben olvashatók.
Eltűnt falusi világok
Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra 'másutt megunt ócskasággá' válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket.
A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása
A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.
Tiszta sorok
Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról
A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.
Bételjesítem Isten akaratját
A lészpedi szent leány látomásai
A magnetofon-felvételek időrendjében közölt elbeszéléseken végigvonulnak Jánó Ilona életének legfontosabb eseményeiről és legmélyebben átélt vallási élményeiről: mennyei, purgatóriumi és pokolbeli látomásairól, valamint a hozzá látogató szent személyek: Krisztus, Szűz Mária, szentek, a Sátán, vagy a halottak jelenéseiről szóló tudósítások.
Erdős Lajos mesei világa és meséi
Munkáinak fő témája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása, valamint az etnikai sztereotípiák szerepe a különböző folklór műfajokban. Magyarországon főképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány, francia, illetve angol nyelven) foglalkozott.
A tyukodi Erdős Lajosnál először 1956-ban és 1961-ben, majd hosszú szünet után 1984-ben és 1985-ben jártak a kutatók, hogy mesekincsét lejegyezzék, de szövegeinek kiadására csak most került sor.
Vallás Magyarfaluban
Néprajzi vizsgálat
A kötet a vallást a maga komplexitásában állítja elénk; a szerző egyaránt törekszik a hivatalos doktrínák és az azokat szervesen kísérő vagy kiegészítő, nem hivatalos elképzelések feltárására és értelmezésére. Fontos szerepet kap a könyvben a laikus, egyéni, spontán áhítatformák és rituális gyakorlatok bemutatása, és helyet kapnak a helyi hiedelemvilágnak a vallással szorosan összefonódott hagyományai is. Sokoldalú megközelítésben mutatja be a szerző a vallás és a - magyar és román - nyelv, illetve az írás-olvasás viszonyrendszerét és ennek változásait.
Leírás
A hanti kultúrában számtalanszor találkozhatunk tömör, velős megfogalmazással, példá-ul hogy sötétedés után nem szabad hangoskodni, nem szabad a tűzbe szemetet dobni, a nők nem mehetnek a padlásra stb. Pusztán e szabályok ismerete azonban nem min-dig elegendő ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk, mit szabad és mit nem. A szabályok mögött van egy olyan tudás, amely az adott helyzethez igazítva mindig segít eldönteni, melyik szabályt és hogyan kell alkalmazni. E nélkül a magabiztos tudás nélkül a szabályok ahelyett, hogy segítenének az eligazodásban, inkább gátolnak, bénítanak a cselekvésben. E tudás bizonyos fogalmak és kategorizálási elvek ismeretére épül, melyek segítségével egy adott helyzetben alkalmazhatóak a szabályok. Könyvemben ezeknek a folyamatoknak a bemutatására törekszem: hogyan működik egy meglehetősen összetett – a szinjai hantik tisztaságkoncepciójából eredő – szabályrendszer a mindennapi élet során? Milyen fogalmakkal írhatóak le a szinjai hantiknak a tisztaságról alkotott elképze-lései? Milyen kategóriák, milyen rendszerező elvek segítségével osztják fel a világot tiszta és nem-tiszta részekre? Milyen szabályokkal biztosítják a tisztaság fenntartását, a tiszta és a nem-tiszta elkülönítését? Milyen mértékben és milyen indíttatásból tartják fontosnak e szabályok betartását? Hogyan kontrollálják mindezt? Mit tesznek szabálysértés esetén?Meglehetősen összetett kérdésről van szó, amelyben egymástól olyannyira távolinak tűnő dolgok kerülnek kapcsolatba, mint a világkép és a szemétkezelés, a higiénia és a temetési szertartás, a prémcserzés és az állatok kultikus tisztelete. A tisztaságról alkotott elképzelések – mint a könyv végére reményeim szerint láthatóvá válik – áthatják a hanti mindennapi életet: akármilyen témához nyúlunk, előbb-utóbb érintjük e kérdést.
Ruttkay-Miklián Eszter (1971– ) 1996-ban végzett néprajz, 1999-ben finnugor szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Ugyanott szerezte PhD-fokozatát 2004-ben. 1991 óta rendszeresen jár a hantik északi csoportjai közé. 2002 és 2014 között hosszabb-rövidebb megszakításokkal a MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ruttkay Eszter |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 268 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
| ISBN | 9789632368900 |