Hasonló termékek
Medvék, vadászok, történetek
A medve és az ember a Vaszjugán mentén
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Felvilágosodás és babonaság
Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben
A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba, és azt is láttatja, hogy külföldi tanulmányaik után milyen olykor ellenséges közegbe kerültek Fogaras vidékén.
Fichte korai tudománytanának alapgondolata
Antropológia és transzcendentális filozófia
„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”
Leírás
A hanti kultúrában számtalanszor találkozhatunk tömör, velős megfogalmazással, példá-ul hogy sötétedés után nem szabad hangoskodni, nem szabad a tűzbe szemetet dobni, a nők nem mehetnek a padlásra stb. Pusztán e szabályok ismerete azonban nem min-dig elegendő ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk, mit szabad és mit nem. A szabályok mögött van egy olyan tudás, amely az adott helyzethez igazítva mindig segít eldönteni, melyik szabályt és hogyan kell alkalmazni. E nélkül a magabiztos tudás nélkül a szabályok ahelyett, hogy segítenének az eligazodásban, inkább gátolnak, bénítanak a cselekvésben. E tudás bizonyos fogalmak és kategorizálási elvek ismeretére épül, melyek segítségével egy adott helyzetben alkalmazhatóak a szabályok. Könyvemben ezeknek a folyamatoknak a bemutatására törekszem: hogyan működik egy meglehetősen összetett – a szinjai hantik tisztaságkoncepciójából eredő – szabályrendszer a mindennapi élet során? Milyen fogalmakkal írhatóak le a szinjai hantiknak a tisztaságról alkotott elképze-lései? Milyen kategóriák, milyen rendszerező elvek segítségével osztják fel a világot tiszta és nem-tiszta részekre? Milyen szabályokkal biztosítják a tisztaság fenntartását, a tiszta és a nem-tiszta elkülönítését? Milyen mértékben és milyen indíttatásból tartják fontosnak e szabályok betartását? Hogyan kontrollálják mindezt? Mit tesznek szabálysértés esetén?Meglehetősen összetett kérdésről van szó, amelyben egymástól olyannyira távolinak tűnő dolgok kerülnek kapcsolatba, mint a világkép és a szemétkezelés, a higiénia és a temetési szertartás, a prémcserzés és az állatok kultikus tisztelete. A tisztaságról alkotott elképzelések – mint a könyv végére reményeim szerint láthatóvá válik – áthatják a hanti mindennapi életet: akármilyen témához nyúlunk, előbb-utóbb érintjük e kérdést.
Ruttkay-Miklián Eszter (1971– ) 1996-ban végzett néprajz, 1999-ben finnugor szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Ugyanott szerezte PhD-fokozatát 2004-ben. 1991 óta rendszeresen jár a hantik északi csoportjai közé. 2002 és 2014 között hosszabb-rövidebb megszakításokkal a MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ruttkay Eszter |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 268 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
| ISBN | 9789632368900 |