Hasonló termékek
Tettesek és bűnrészesek a délszláv háborúban
Hogyan köthetők össze a hadműveletekről döntő, politikai és katonai vezetők azokkal a háborús bűncselekményekkel, melyeket ténylegesen, fizikai értelemben az irányításuk alatt cselekvő fegyveresek követtek el? E kihívást jelentő kérdésre nyújtanak megoldást a felelősségi koncepciók, melyek közül a nemzetközi büntetőjogban máig legmeghatározóbbakat tárják az olvasó elé a kötet feszes, az ICTY joggyakorlatára fókuszáló elemzései: a bűnszervezeti és elöljárói felelősséget, valamint a bűnsegédletet és a felbujtást.
Büntetés helyett
A büntetőeljárás alternatívájaként működő elterelés kezelése
A kötet, amit a kedves Olvasó most a kezében tart annak a törekvésnek egyik eleme, ami arra irányult, hogy pontosabban megismerjük az elterelést nyújtó szervezetek profilját,szakember-ellátottságát, szakmai célkitűzéseiket, alkalmazott módszereiket, a szolgáltatásokban, ellátásokban megjelenők véleményét az alkalmazott beavatkozások hasznosságáról, eredményességéről.
A közszolgálati média és az európai versenyjog
Az új évezred a média technológiai és tartalmi forradalmát is magával hozta. A közszolgálati média különösen nehéz helyzetbe került ezáltal, hiszen nem csupán a piaci és technológiai kihívásokhoz kell alkalmazkodnia, de a közszolgálatiság felfogásának változásából fakadó európai versenyjogi követelményekhez is.
Érdekérvényesítés a közpolitikai döntéshozatlaban az Európai Unióban és Magyarországon
Magyarország európai uniós csatlakozását követően a magyar érdekek közösségi megjelenítése már nem kizárólag állami-diplomáciai feladat,hanem minden érintett hazai gazdasági és társadalmi szereplő számára létező kihívás. Versenytársaink többsége ugyan egyelőre nálunk nagyobb tapasztalatokkal és kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezik az uniós arénában, ám a közösségi tér érdemi lehetőségeket kínál az alkufolyamatokban,a szövetségkötésben és a támogatások cseréjében való kezdeményező részvételre. Az érdekérvényesítési kultúra fejlettsége ugyanakkor minden tagállam esetében meghatározó az uniós érdekérvényesítés és végső soron a tagállami működés eredményességét illetően.
Leírás
Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, embriókon, szövetmintákon, DNS-en végeznek beavatkozásokat.
A könyv alapkérdése tehát, hogy mennyiben érinti, befolyásolja a molekularizálódás az eddig kialakított, emberre vonatkoztatott jogi szemléletünket. A könyv tematikus esszéket fűz össze, információt ad, elemez, töpreng, vagy, ahol már léteznek jogi megoldások, azokra reflektál. Ma már számos gyógyászati és kutatási tevékenységet nem is az emberi test egészén, hanem annak meghatározott komponensein végzik, a beavatkozás mégis kihathat nemcsak az érintett személy életére, de akár generációk sorsára is, sőt a beavatkozások nemcsak betegségek gyógyítását teszik lehetővé, de egyre inkább lehetőséget teremtenek a tökéletesítésre, az eddig átlagosnak tekintett emberi képességek túlszárnyalására.
A biotechnológia jelenlegi fejlődése naponta készteti már meglévő fogalmaink átgondolására a kutatókat, társadalomtudósokat, pácienseket, orvosokat és természetesen a jogalkotókat, egészségpolitikusokat is. Az emberi test határainak, molekuláinak, a benne hordozott információnak és mindezek összességének kereskedelmi hasznosíthatósága a jogi gondolkodás és a jogpolitika számára is kihívást jelent. A könyv egyebek közt ezekre a kérdésekre is keresi a választ.
Az etikai bizottságok tagjai, orvoskutatók, biológusok, reprodukcióval foglalkozó szakemberek, nőgyógyászok, genetikusok, jogászok, bioetikusok és a széles olvasóközönség egyaránt találhat a könyvben számára fontos és élvezetes részeket. A mű napjainkig követi a biotechnológia módszereinek fejlődését, és a génszerkesztési eljárással zárul. Mivel a biotechnológia eredményeit fokozatosan veszi át a napi klinikai gyakorlat is, a könyv nem a folyamatosan formálódó biotechnológiai jog összegzését nyújtja, hanem születését és kialakulását dokumentálja.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sándor Judit |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 230 oldal |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789634142232 |