„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.

A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment.

A könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e lator államok, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.

 A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában

Jelen ​kötet fő tárgya a testi érzékenység. Olyan tárgy ez, amely nemcsak Merleau-Ponty és Lévinas két különálló gondolkodói útja között teremt kapcsolatot, hanem egyszersmind a fenomenológia jelenkori törekvéseinek is középpontjában áll. 

A fenomenológiai kutatás kortárs problémái 

Vissza a dolgokhoz! – ez volt a fenomenológiai mozgalom jelszava. A cél: elfogulatlanul, a megcsontosodott, felül nem vizsgált fogalmi rendszerektõl megszabadulva vizsgálni magát a tapasztalatot, melyben a dolgok adódnak. Az elmúlt évszázadban azonban kiderült, hogy a szavak nem zárhatók ki a filozófiai kutatásból, számot kell vetni az idõközben hagyománnyá nemesedett-rögzült fenomenológiai szövegekkel csakúgy, mint egyéb filozófiai irányzatok és más tudományok eredményeivel.

A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.

Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből

Edmund Husserl nem csupán a huszadik századi európai filozófia egyik kiindulópontja, akit alapító gondolkodójaként tisztel a fenomenológia, hanem filozófiája egyike a század legrejtélyesebb életműveinek.
Válogatta, fordította és bevezetőkkel ellátta: Varga Péter András és Zuh Deodáth