Hasonló termékek
Heidegger és a nemzetiszocializmus
A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre.
Hatalom és filozófia
Hermeneutikai, fenomenológiai megközelítések
A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is – a hagyatékok feldolgozása után – markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók.
Fichte korai tudománytanának alapgondolata
Antropológia és transzcendentális filozófia
„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”
Az Ószövetség teológiai üzenete
Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai - és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése.
A politikai filozófia alapelvei
Domingo Blanco Fernández könyvében a politikai filozófia alapjainak mélyebb megértésére törekszik, mint azt a szerző által kritikával érintett mai politológiai irányzatok egyáltalán érdemesnek gondolják.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Államszocializmus
Értelmezések – viták – tanulságok
A kötet szerzőinek törekvése közös abban a szándékban, hogy megértsék, milyen volt a régi rendszer és miért dőlt meg. Közösek abban is, hogy nemcsak a régit, hanem az új rendszert is kritikus pozícióból szemlélik, tudatosan szemben állnak mindenfajta apologetikával. A kötet olvasói meggyőződhetnek arról, hogy lehet a szocializmusról úgy is szólni, védelmezve magát a tradíciót, hogy a régi rendszer iránt semmiféle nosztalgikus viszonyt nem táplálnak.
A posztnemzeti állapot
A jelenleg legnagyobb tekintélyű német filozófus, Jürgen Habermas Európa jövőjével foglalkozó írásait gyűjti össze a kötet. A globalizáció és az EU strukturális reformjainak összefüggéseit vizsgálja, a posztnemzeti demokrácia hogyanjára keresve választ. Itt olvasható a hírhedt Spiegel-vitában kifejtett álláspontja is az emberi szervezetek klónozásával kapcsolatban.
Leírás
Nietzsche a Zarathustra egyik emlékezetes helyén felteszi a kérdést: mi a legnagyobb súly, amit a szellemnek cipelnie kell? Az egyik válasz így hangzik: „piszkos vízbe merülni, ha az igazság vize az, és nem utasítani el sem a hideg békákat, sem a forró varangyokat”. A Nietzsche-idézet a filozófia és a nemzetiszocializmus kapcsolatával foglalkozó kutatások mottója is lehetne: azokat a gondolatokat, rejtett összefüggéseket is értelmezően kell vizsgálnunk, közel kell engednünk magunkhoz, melyek – épp a nemzetiszocializmussal való kapcsolatuk miatt – nagyon kevéssé vonzóak számunkra. Akkor tudjuk -filozófiai elemzés tárgyává tenni akár egyes filozófusok kapcsolatát a nácizmussal, illetve akkor tudjuk a nácizmus filozófiai kritikáját kifejteni vagy elemezni, ha nem félünk közel menni a tárgyunkhoz, ha a későn jövők fölényével nemcsak eltávolítani és megbélyegezni akarjuk a „fertőzött” gondolatokat, hanem valódi filozófiai vizsgálat tárgyává kívánjuk tenni e nehéz összefüggéseket. A gondolkodás bátorságára van szükségünk, arra, hogy az elemzés céljából a maguk erejében mutassuk be ezeket gondolatokat, még ha tudjuk is, milyen tragikus következményeik voltak. A nácizmussal kapcsolatba kerülő gondolkodók életútjainak és filozófiai motivációinak vizsgálata mellett a kötet másik fontos célja a nácizmus lehetséges filozófiai kritikáinak bemutatása, továbbá azoknak a filozófiai kritikáknak a rekonstrukciója, melyek kifejezetten a nácizmussal kapcsolatba került filozófusoknak a munkásságát veszi célba. A legtöbb tanulmány Carl Schmitt, illetve Martin Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatát próbálja feltérképezni és elemezni, de több tanulmány foglalkozik a fenomenológia és a politikum kapcsolatával, továbbá a nemzetiszocializmus konzervatív kritikája is több írásban elemzésre kerül.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Schwendtner Tibor |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 216 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634142355 |
| Sorozat | Dasein Könyvek sorozat |