Hasonló termékek
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Szubjektív tudás - objektív tudomány
Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is
alapvetõen az elsõt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (…)tárgyalja. (…) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésbõl indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.”
Csak a csöndnek engedelmeskedni
Ami hiányzik Bolyai Appendixéből - és ami nem
Tanács János könyve a matematikatörténet fordulópontját jelentő Bolyai János-féle geometria központi kifejezését, a „parallela” terminust teszi alapos vizsgálódás tárgyává. A matematikatörténet „a párhuzamosok problémája” néven ismeri azt a több mint kétezer éves történeti folyamatot, amely a kifejezés jelentésárnyalatainak valamint ezek egymáshoz való viszonyának tisztázására irányult.
Felhőutazók
„Lupo nagy elődje az olasz irodalomban Ariosto; a XX. századi világirodalomból pedig leginkább García Márquezzel rokonítható, nála a Buendía-törzs helyett Leonardo da Vinci, Pico della Mirandola, Isabella d'Este és Gutenberg első követői alkotják a nagy családot… A könyv különleges értéke a korabeli Itáliára jellemző sokszínű nyelvi kultúra felvonultatása” – írja ajánlásában Sebastiano Vassalli.
Artúr király halála
Az Artúr király halálával a Vulgáta-ciklus tragikus zárlatához érkezik. A regény A Szent Grál felkutatásának utórezgéseinél veszi fel a történet fonalát, miközben a király erőfeszítéseket teszi az igen megfogyatkozott kerekasztal újjáélesztésére.
A filozófia mint praxis
Meggyőződésem, hogy korunk bölcseletének megújulása aligha képzelhető el az életbölcselethez való visszatalálás nélkül. Jelen kötet ez irányba tesz komoly lépéseket. Mint kiderül belőle, valójában a filozófia görög kezdeteitől érvényes célkitűzésről van szó, filozófia és élet kapcsolatáról. Bakos Gergely OSB
Paraméterek
| Megjelenés | 2003 |
| Terjedelem | 350 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789639457249 |
| Sorozat | A filozófia útjai sorozat |
Szerkesztőink ajánlják a témában
Hermeneutika és demokrácia
Tanulmányok Fehér M. István tiszteletére
A szellem valósága
Jelen kötetének fejezetei tovább viszik Quante érdeklődését a szellemiség és a cselekvés hegeli koncepciói iránt, ugyanakkor kibővítik Hegel legnagyobb hatást gyakorló és legnehezebb tételeinek némelyikével (a spekulatív filozófia lényege, a természet–szellem viszony, a szabadság fogalma, az akarat, a felelősség, valamint a felelősség és az individualitás hegeli koncepciói). Ezek a fejezetek a Hegellel folytatott eszmecsere eredményeit juttatják érvényre az etika és politikai filozófia legfontosabb problémái némelyikének tekintetében.
Hermeneutika és kritikai filozófia
Míg a kanti filozófia szervesen hozzátartozik a fenomenológia közvetlen előzményeihez, addig szokatlan megközelítésnek számít Kantnak a hermeneutika eredetéhez való hozzákapcsolása, különösen abból a szempontból, hogy miként inspirálta Heidegger, Gadamer vagy Ricoeur kortárs elképzeléseit. E kapcsolódás elsődleges jelentősége nem annyira e gondolkodók hatástörténeti viszonyában rejlik, mint inkább abban, hogy szisztematikus szempontból meghatározott kérdések kerülnek előtérbe. Ilyen pl. a neokantiánusokkal való diszkusszió; Husserl margó-megjegyzései, fenomenológiai hatása; az intuíció, imagináció, sematizmus, világértelmezés, a tárgyiság és igazság kérdése; a mathesis universalis eszméje, újkori tudomány és filozófia, hermeneutika és kritika viszonya, gyakorlati filozófia és szabadság összefüggése, a határképzés gondolatköre, valamint e Kant-recepció teológiai és morálfilozófiai aspektusai. E témakörök mentén a könyv elsősorban azokra a feltáratlan összefüggésekre irányul, amelyeknek különös tétje van a hermeneutikai tradíció jelenkori önértelmezése szempontjából.
Lengyel Zsuzsanna Mariann (1976) az ELTE BTK Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszékének tudományos munkatársa. Hosszabb kutatásokat folytatott Tübingenben, Wuppertalban és Bécsben. Az elmúlt évek során több kötet társszerkesztője volt. Korábbi monográfiája A végesség hermeneutikája. Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában (»Cogito-könyvek« L’Harmattan, 2011).
Filozófia a globalizáció árnyékában: Richard Rorty
Hermeneutikai tanulmányok I.
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Útkereső értelmezések
- A Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáiból.
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
Tudomány megértő módban
Teodícea és tények
A német felvilágosodás filozófiai profilja
A kötet a német felvilágosodás filozófiáját nem Kant felől visszatekintve ábrázolja, hanem olyan önálló filozófiaként, amilyenként a korszak szerző
tekintettek rá. Csak a kanti perspektíváról történő tudatos lemondás alapján mutatkoznak meg a német felvilágosodás filozófiájának alapvető sajátosságai, amelyeket tömören a teodícea és a tények címszó jellemez.
A cselekvés hegeli koncepciója
Az utóbbi közel húsz év német filozófiájának egyik legenergikusabb alakja, Michael Quante (1962) első könyv alakban megjelent műve ezeket a cselekvéselméleti problémákat az analitikus és a pragmatikus filozófia legújabb eredményei alapján dolgozza fel.