Létezett-e az Erdélyi Nagyfejedelemség területén önálló városrendszer? Mit jelentett a város, a városi közösség a XVIII-XIX. században, amikor a jogi meghatározás mellett újabb szempontok szerint kategorizálták a településeket? Hogyan alakulhatott ki egy kulturális központ a széttagoltságát hatásosan konzerváló Erdélyben? A szerző e három kérdéskört különböző történetírói módszerrel vizsgálja. A történészi hagyománnyal folytatott párbeszéd során az erdélyi városok makroszintjétől eljutunk a polgárosodás helyi, kolozsvári változatainak vizsgálatáig. Az erdélyi városok újkori képe a hazai és a nyugat-európai módszertani hagyományok és szakmai eredmények folyamatos értékelése során bontakozik ki.