Hasonló termékek
Diverzív építészet
Ekler Dezső (1953) a kortárs magyar építészet nagy hatású, megkerülhetetlen alakja. Ez a könyv átfogó módon mutatja be a jeles alkotó szemléletmódját, építészetének formaproblémáit, legfontosabb karakterjegyeit. A szerző, Széplaky Gerda nem pusztán Ekler eddigi pályaívét rajzolja meg, de izgalmas elemzéseket is kínál az egyes épületekről. A nemzetközi perspektívában szemlélt építészeti teljesítmény esztétikai elemzése révén egy önálló elmélet bontakozik ki: a diverzív építészet teóriája. Az értekezést a legnevesebb magyar épületfotósok képei illusztrálják.
Az illusztráció a teóriában, a kritikában, az oktatásban
A kötet nem képelemzéseket tartalmaz, az illusztrációt nem önmagában a művészettörténet vagy a művészetelmélet nézőpontrendszerét felhasználva mutatja be: a figyelmet a kép eredetére, az irodalmi műre magára is ráirányítja. Példaanyagát a leporellók, a tankönyvek, a kortárs versek és illusztrációik, valamint Az ember tragédiájának néhány grafika-sorozata képezi.
Fölfújt pipere és költői mámor
Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését.
Magyarok a Julian Akadémián
Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.
Dicsőség tükre
Kálvin Institutiójában azt írja, hogy ez a világ Isten dicsőségének tükreként teremtetett. Amikor a teremtett világra, a teremtett emberre tekintünk, a dicsőség tükrébe nézünk és az örökkévalóságba pillantunk. Egyúttal nem feledhetjük, hogy kezünk alkotása, a szavak és a hangok összefűzése, a művészetek és a teológia művelése akkor teljesedik be és ki, ha egyedül az örökkévaló Isten dicsőségét tükrözi vissza.
Nacionalizmus és modernizmus
Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum
Ezúttal nem hagyományos gyűjteménytörténeti munkát tart kezében az olvasó, hiszen nem az Ernst tulajdonában lévő műtárgyaknak ered a nyomába szerző, hanem ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására tesz kísérletet. Eközben kibontakozik a szemünk előtt egy kivételesen izgalmas pálya.
Leírás
Tóth Menyhért (1904-1980) festőművészt 1971-től ismertem és becsültem, tiszteltem. Utolsó alkotói évtizedében, festészete kiteljesedése időszakában gyakran lehettem együtt vele. Kiállításai előkészítésében (egynek a megrendezésében is) és műveinek a kecskeméti múzeumi gyűjteményezésében vettem részt a hagyatéka átvételéig. Emberi és művészeti jelenségként egyaránt nagy formátumúnak, kiemelkedő jelentőségűnek hittem első találkozásunk óta. Hatalmas méretű életműve teljességében számomra megismerhetetlennek tűnt, ezért csupán kisebb tanulmányokban próbáltam megközelíteni. Remélem, hogy az ezekből válogatott kötet talán mégis valamelyest hiteles képet ad művészete egészéről, fontos összetevőiről. Olyan fölismeréshez elsegítőt, amilyet Barcsay Jenő fogalmazott meg, vagy amelyet Szalay Lajos: ,,Menyus szörnyen nagy művész volt. Művei a szóvá nem tehető, csak megművelhető élmény képpé varázsolt valósága."
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sümegi György |
Megjelenés | 2011 |
Terjedelem | 190 |
Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
ISBN | 978-963-236-404-9 |