Hasonló termékek
Fogva tartott gondolatok
A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, egy missziós munka terméke, melynek célja, hogy társadalmunkat megismertessük a fogva tartottak gondolataival, ezeken keresztül pedig a börtönártalmakkal, és így megpróbáljuk egy kicsit áttörni az úgynevezett civileket és az elítélteket elválasztó falat. Az általunk feldolgozott anyagokat a fogva tartottaktól személyesen gyűjtöttük a spontán szövegíratás módszerével. Ezeket a fogalmazásokat felhasználva szociálpszichológiai és nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a börtönártalmakat.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
A Kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata.
Önpusztító nemzeti habitus
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
Leírás
A szerző kötetében a XX. század második felének két nagy gazdasági válságát, a rendszerváltáshoz köthető transzformációs recessziót, és az 5. Kondratyev-ciklus leszálló ágát jelentő 20082010-es világgazdasági válságot hasonlítja össze, illetve ezek hazai vonatkozásait kutatja. Mindkét időszakban kiemelten foglalkozik a munkanélküliség gazdasági és társadalmi következményeivel, és az állam legnépszerűbb beavatkozási eszközével, a közfoglalkoztatás rendszerével. Arra keresi a választ, hogyan fejlődött a közfoglalkoztatás eszköztára az elmúlt két évtized során, a programok alakításakor milyen alapelvek érvényesültek, és hatásuk mennyire tekinthető anticiklikusnak.
A kötet az elméleti áttekintést követően két empirikus kutatás eredményeit tárgyalja. A 90-es évek gyakorlatából a Debreceni Önkormányzat Szociális Irodájának Foglalkoztatási Csoportja által szervezett közhasznú program és a Tücsökzene 98 elnevezésű közmunka program elemzésére kerül sor. A legutóbbi válság időszakából az Út a munkáhozelnevezésű országos közcélú programot, és a Hajdúböszörményi Önkormányzat Városüzemeltetési Intézmény és a Szociális Osztály által megvalósított programot mutatja be.
A szerző mindkét esetben a longitudinális panelvizsgálat módszerét alkalmazta. Évekkel a programok befejezését követően feltárta az egykori résztvevők jelenlegi munkaerő-piaci státuszát, s ennek ismeretében vizsgálta a reintegrációt befolyásoló szociodemográfiai, endogén és exogén feltételek hatását. A következtetései szerint a közfoglalkoztatás eszköztárában nem lehet érdemi mennyiségi vagy minőségi fejlődést kimutatni a vizsgált két évtized alatt. Kvalitatív és kvantitatív jellemzőit tekintve a hazai foglalkoztatáspolitika ugyanazon megoldást kínálta egyre heterogénebb célcsoportnak. Az érintettek a reintegráció helyett újabb közfoglalkoztatási programokba kerültek, azaz beragadtak az állami ellátórendszerbe és csak minimális arányban jutottak vissza a nyílt munkaerőpiacra. Az esettanulmányok azt is igazolják, hogy nem csupán a választott munkaerő-piaci eszköz, hanem a programok megvalósításának módja is kiemelten fontos szerepet játszik a résztvevők későbbi sikeres elhelyezkedésében.
A hajdúböszörményi szerző vidékfejlesztési agrármérnökként doktori tanulmányai során arra volt kíváncsi, hogy a közfoglalkoztatási programok egykori és mai formái mennyiben segítenek a válságciklusok miatt a munkaerőpiacról kiszorultaknak. Vajon ez a támogatott foglalkoztatási forma egy szükséges rossz megoldás, vagy a vizsgált célcsoport egyetlen legális jövedelemszerzési lehetősége? A szerző által megkérdezett több száz interjúalany arról mesélt, hogy vezet-e út vissza a legális munka világába, vagy csak mondják.
Paraméterek
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | 180 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632369846 |
Sorozat | Szocio-téka sorozat |