„A legnagyobb magyar” történelmi jelentősége vitathatatlan. Nagyvonalú tervei és országot formáló alkotásai közismertek. Kevesekben merül fel azonban a kérdés, vajon milyen anyagi eszközökkel tudta mindezt megvalósítani? 

Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését.

 Kortárs zene és neoavantgárd művészet az underground magánterekben, 1958–1970

A könyv fókuszában az 1960-as évek kevésbé ismert, első fele áll, középpontjában a röntgenorvos és zeneszerző dr. Végh László alakjával, aki fontos szerepet töltött be a budapesti underground kultúrában. Dr. Végh már 1958-tól konkrét és elektronikus zenei kísérleteket folytatott, amelyeket főként a nemhivatalos kultúra magántereiben osztott meg a későbbi neoavantgárdhoz sorolt fiatal művészekkel.

Poliziano tizenkét könyvbe szerkesztette leveleit, ezek közül az első négy könyvet foglalja magába e kötet a latin eredetivel együtt, így a haladó latintanulók számára kitűnő lehetőséget ad a gyakorlásra.

Egy fiatal apáca szerelmes lesz, elhagyja kolostorát, mély bűnbe esik. Amikor évek múlva visszatér, megérti, hogy távollétében csoda történt - ez a Mária-legenda a középkor óta Európa-szerte ismert. A tizennegyedik századi flamand Beatrijs-be beleépültek az udvari szerelem elemei, a forrásokból az ismeretlen szerző mesterien kidolgozott, lélektanilag is hiteles történetet formált.

„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

Kevés ​elkötelezettebb híve volt az európaiság, az európai egység gondolatának 20. században, mint José Ortega y Gasset, a spanyol filozófus (1883-1955). Már fiatalkorában, részben neokantiánus hatásra, a hazája szellemi felemelkedéséért, „európaizálásért” küzdő progresszív értelmiség egyik vezetőjének számított. Évekkel később, leghíresebb munkájában (A tömegek lázadása), szót emelt az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett, melyben az egész kontinenst átfogó válság leküzdésének egyedüli lehetőségét pillantotta meg.

 A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata

Jelen könyv az első átfogó bevezetés a mikrotörténelem historiográfiájába és elméletébe. A microstoria bemutatása után megvizsgálja, milyen hatást gyakorolt előbb a francia, illetve a német történetírásra, majd pedig az angolszász történészekre.