Hasonló termékek
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
A levél mint történeti forrás
A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.
Úton a szibériai atyafiakhoz
Jankó János oroszországi levelei
Jankó János a 19-20. század fordulójának kiemelkedő jelentőségű néprajzkutatója, akinek munkássága meghatározó a magyar néprajztudomány bizonyos területein. Rövid, de annál intenzívebb kutatói pályafutása során számos tudományos expedícióban, gyűjtőúton vett részt, s ezek során feljegyzéseket készített, pályatársaival levelezett. Ez a kötet egy 1897-98-ban tett expedíció során Oroszországból írott 21 – részben eddig publikálatlan – levelét teszi közzé, amelyeket barátainak, kollégáinak írt.
Izrael, szembesítve a múlttal
Tanulmány az „új történelem” hatásáról
A Palesztina két államra osztását elrendelő ENSZ-határozatot, majd Izrael Állam megalakulását követő szentföldi háború (1947-1949) után 30 évvel az izraeli levéltári források nagyrészt hozzáférhetővé váltak a történeti kutatás számára. Az ország valódi történelmét megismerni kívánó értelmiségiek szűk köre haladéktalanul nekilátott annak, hogy az izraeli múltat övező mítoszokat, „autolegendákat” szembesítsék a valódi történeti tényekkel és összefüggésekkel.
Milyen a magyar? - 50 hungarikum
A könyvet azoknak a Magyarországra érkező turistáknak vagy huzamosabb ideig itt tartózkodó külföldieknek ajánljuk, akiket érdekel a magyarság kultúrája és az útikönyvek mellett szívesen olvasnak egy kislexikont, vagy egyszerűen csak el szeretnének igazodni a mai magyar kultúrában, se ehhez az első viszonyítási pontokat keresik.
Mágia és mitológia Babiloniában
„Nem férfiak és nem nők, olyanok, mint a süvítő vihar. Nincsenek feleségeik, nem tudnak gyermekeket szülni, nem ismernek sem irgalmat, sem részvétet. Nem hallgatnak sem imákra, sem pedig könyörgésre. Olyanok, mint a hegyekben felnőtt vadlovak.”
Volkert Haas, a berlini Freie Universität egykori professzora, a mezopotámiai és a hettita vallástörténet világszerte elismert szakértője, ebben a kötetben a szélesebb közönség számára, olvasmányos módon foglalta össze a Folyóköz hitvilágának egyik legfontosabb vonását, a démonhitet, és az ártó szellemek ellen való védekezés különböző módozatait.
Európa és az Oszmán Birodalom a XVI-XVII. században
A könyv a XVI-XVII. századi vallásos, politikai, diplomáciatörténeti irodalom és útleírások körébe tartozó dokumentumok, politikai értekezések és esszék alapján mutatja be, hogy a kora újkori politikai gondolkodók hogyan képzelték el az európai államok közötti szövetségi politikát, s milyen szerepet játszott mindebben az oszmán támadásokkal szembeni védekező harc megszervezésének szükségessége. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgálja, milyen szerepet töltött be egy más típusú társadalommal való összehasonlítás kihívása az európai politikai gondolkodásban.
Kína XX. századi története
Kína kétségkívül a jelen és a közeli jövő egyik legnagyobb hatalma, amely aktív szerepet játszik a világ sorsának alakulásában. Az elmúlt évszázadban az ország hosszú történelmének egyik legviharosabb korszakát élte.
Leírás
A héber nyelv revitalizációja a nyelvtörténetnek egy páratlan esete. Azok a teológiai, vallásfilozófiai, létértelmezési alapfogalmak, amelyeket a Biblia hordoz, úgymint az egyiptomi kivonulás hagyománya, a Peszách, vagy a Szövetség, a Berít fogalma, a Dekalógus, a messianizmus mind-mind fokozatosan alakult ki és nyerte el le nem zárt, máig élő és formálódó alakját. A diaszpóra lét, a galut zsidóság élete végig megőrizte az Ígéret földjének eszméjét, és soha nem mondott le róla. A szétszóratás zsidó nyelve általában háromféle volt. Mindvégig, mindenütt a világon az ókortól napjainkig megmaradt a Szent Nyelv, a héber Biblia, a Tánách nyelve, valamint a liturgikus imaélet nyelve, a héber nyelv. Mindenütt volt az adott népnek, kultúrának egy nyelve, amit használt az ott élő zsidóság is, és volt egy köztes nyelv is, mely egyrészt a diaszpóra adott népének nyelvéből, a héber nyelvből és más történelmi találkozások nyelveiből ötvöződött sajátságos zsidó nyelv volt. Amikor másfél évszázaddal ezelőtt elindultak a zsidók a Szentföld felé, még nem volt ivrit, még nem volt újhéber nyelv. A zsidó nemzeti öntudat, nemzeti érzés, nacionalizmus, a cionizmus lassan elindította a nyelvi folyamatot is, amely jelentősen járult hozzá Izrael államának megteremtéséhez.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szécsi József |
Megjelenés | 2018 |
Terjedelem | 172 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789634143840 |