Vissza ​a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához.

Lélekmérgező írók és ami mögöttük van

A kötet egy speciális, 1945 utáni jelenséget vizsgál, ugyanis mindennapi életünk részévé vált a következmények nélküliség, amely általános értékválsághoz vezetett. A könyv elsősorban a Rákosi- és a Kádár-korszak funkcionáriusgyerekeinek írói munkásságát és emberi hátterét vizsgálja. Olyan alkotókkal, elsősorban írókkal foglalkozik, akik szüleik révén súlyos terheket örököltek és hordoznak.

Válogatott művészetelméleti írások

"A munka elméleti keretét az interdiszciplinaritás (vagy szuperdiszciplinaritás) adja, a történeti elemző, valamint leíró szövegek alapvetően és döntően közpolitikai szemléletűek s nyelvezetűek, a teoretikus részek viszont az esszé - bölcselet és irodalom határán mozgó, vagy éppen együttesében megvalósuló - formai-nyelvi nyitottságában találtak közös szellemi otthonra. Mindez egyenetlenséget eredményez, ez nem titkolandó, mert szándékom szerint való..." (Kucsera Tamás Gergely) 

Test, történelem, elbeszélhetőség

Olvasmányos írásokat tartalmaz a kötet, pedig igencsak keserűek azok az igazságok, amelyeket lebilincselő stílusban és közérthetően örökít meg a szerző. Nem csak az erkölcsi eltévelyedéseket, botlásokat rója fel szellemi életünk bálványozott hírességeinek, hanem könyörtelenül leleplezi a szocialista-korszak álnokságait, hamisításait, téveszméit és embertelenségeit.

Létezés, élettörténet, kreativitás

 Az ember élete során számos egzisztenciális kérdéssel szembesül: az értelem, a végesség, a szabadság, a hitelesség kérdéseivel. Ezekre előbb vagy utóbb valamiféle „választ” kell adnia, amely válaszok eltérő színvonalúak lehetnek. Egy képzeletbeli kontinuum egyik végpontján találhatók a problémás, regresszív, inautentikus válaszok, amelyek adott esetben akár betegség formáját is ölthetik, míg a másik végponton találhatók az „egészséges”, kreatív vagy autentikus válaszok.

A szerelemi elragadtatás beavatás a legvalóságosabb valóság természetébe. Egy olyan állapotba, amelyben a létezés, a létezés tudata és e létező tudatosság gyönyöre nem különböznek egymástól. Éppen ezért a szerelmi elragadtatásban elért megismerést ,,affektív cogito"-nak lehetne nevezni. De miért hasonlik meg a szerelemben
a vágy önmagával? Miért kell arra vágynom, amire legkevésbé sem vágyom? Miből fakad a libidó antinómiája?

Szisztematikus-történeti tanulmányok

A kötet tanulmányai magyar nyelven első alkalommal mutatják be az érzelmek filozófiai értelmezésének néhány lehetőségét, megindokolva ezzel mindjárt azt is, hogy miért van szükség a filozófia bevonására az érzelmek vizsgálatába a pszichológiai, neurológiai s más megközelítések mellett.