Hasonló termékek
A boldogságkeresés útjai és útvesztői
Az érett személyiségtől a kiegyensúlyozott párkapcsolatig
Szakrális közösségek - kollektív emlékezet
Jelen tanulmánykötet témája és megközelítésmódja szorosan
kapcsolódik az előző, Társadalmi kommunikáció és szakralitás.
Közelítések és mélymerülések címmel megjelent kötethez.
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
Éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban jelent meg könyv alakban a szociológia és az újkori gondolkodástörténet egyik legjelentősebb műve. Most a kritikai kiadás alapján készült új fordításban olvasható Weber korszakos munkája, mely a helyzetünkről és magunkról való gondolkodás klasszikus kiindulópontja, nem csak szociológusok, történészek és a kultúratudományok, hanem mindenki számára, akit az újkor értelemtörténete érdekel.
Mi volt Ónán bűne?
A kötetben közölt írások szerzője brit antropológus, a Max Gluckman nevével fémjelzett manchesteri antropológiai iskola képviselője.
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalomtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
A társas–lelki és mûvészeti folyamatok pszichofiziológiája
Traces of Social inequality during the late neolithic in the eastern carpathian basin
Leírás
A kötetet szerkesztette: Molnár Ágnes
A kötet szerzői: Gelei András, Molnár Ágnes, Nagy Emőke, Prihoda Gábor, Vangel Márk
Jelen kiadvány az első szervezeti antropológia témájú tanulmánykötet magyar nyelven. A szociokulturális antropológiának ezen alága Magyarországon még nagyon fiatal és kevesen művelik. Az USA-ban és Nyugat- Európában azonban jelentős múltra tekint vissza; manapság nagyon népszerű, sőt keresett szakterületnek számít a piaci felhasználók körében is. A kötet első két tanulmánya azt mutatja be, hogy a szervezeti antropológia hogyan bontakozott ki a szociokulturális antropológiában, milyen részterületei, irányzatai vannak, mely megközelítési és kutatási módszerek jellemzik. Ezeket követi egy, a szervezettudományt a gyakorlatban, szervezetfejlesztőként és elméleti szinten egyaránt művelő szakember reflexiója, aki a kvalitatív kutatói megközelítés híveként egy másik perspektívából mutatja be az antropológia és a szervezet- és menedzsmenttudományok kapcsolatát. Írása rávilágít arra, hogy a szociokulturális antropológiának milyen jelentős szerepe volt – illetve lehet a jövőben – a szervezetkutatások terén. A kötet utolsó részében három kutató három, magyarországi terepmunkán alapuló esettanulmánya illusztrálja, hogy a szervezeti antropológia kérdés feltevései hogyan segítik a megismerést. Reményeink szerint a kötet írásai egy hazánkban még kevéssé ismert tudományág népszerűsítéséhez fognak hozzájárulni, bátorítást adva egy jövőbeli fiatal szervezeti antropológus generációnak.
Molnár Ágnes (1971–) a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékének adjunktusa. Kutatási témái a mezőgazdasági kistermelők családi gazdaságának működése, a családi és nemi szerepek, valamint a család- és háztartásszerkezet változásai, illetve a vidéki társadalom polgárosodásának folyamata és a rendszer váltás utáni társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása. Fő műve: Alkalmazkodó polgárosodás. Család és gazdaság Kiskanizsán a 20. században (2019).
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Molnár Ágnes |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 164 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-958-3 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |
