Hasonló termékek
A színész titkos művészete
Színházantropológiai szótár
A kézikönyv célja, hogy bővítse tudásunkat a színpadi test lehetséges megjelenéseiről és az előadás dinamikájára adott nézői válaszreakciókról. Az egyensúlyról, az ellentétről, a montázsról és egyéb színpadi technikákról szóló gyakorlati fejezeteket olyan elméleti szócikkek követnek, mint a Szöveg és színpad vagy a Tágítás. A szerzők az előadóművészek összetett mesterségét, titkos művészetét helyezik kutatásaik középpontjába.
Az elnök macskája
Egy letűnt mesevilág elevenedik meg a könyv lapjain egy legendás személyiség, Mihail Bgazsba alakján keresztül, aki Hruscsov idején volt Abházia első titkára, s emellett tudós biológus, genetikus. A könyv akár korlenyomatnak is tekinthető, hiszen felbukkan benne Hruscsov és Fidel alakja, a karibi krízis...
Hajtsad ekédet a holtak csontjain át
„Olga Tokarczuk 2019-ben, mikor ténylegesen is átvehette az előző évre visszamenőlegesen neki ítélt Nobel-díjat, az érzékenység, az empátia, s a természet tiszteletének fontosságát hangsúlyozta;
s pontosan ezekre az értékekre találunk rá
a Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című kötetében is.”
(Erdődi-Juhász Ágnes, litera.hu)
Mestersége színész
A Method acting születése és gyakorlása
Ha tudni szeretnéd, hogy mi az a módszer, ami segítette Marlon Brandót, James Deant, Marilyn Monroe-t, Paul Newmant, Jane Fondát, Jack Nicholsont, Geraldin Page-et, Robert Duvalt, Al Pacino-t, hogy azok legyenek, akik, akkor ezt a könyvet feltétlenül el kell olvasnod.
Éhség
Regény, lírai napló, önéletrajz, egy testi és lelki állapot tükre, avagy tündérmese? Kissé mindegyik, és egészen egyik sem. A világirodalomnak ez a remeke, amelyet hosszú idő múltán új kiadásban ismét kezébe vehet a magyar olvasó, Knut Hamsun norvég író Éhsége 1890 óta a világ szinte valamennyi nyelvén megjelent, s az éhező oslói fiatalember érzelmes története ma már ahhoz a bizonyos kétezer könyvhöz tartozik, amelyet a művelt embernek illik ismernie.
Leírás
Hamlet Kazinczy fordításában: „Alkalmaztasd az akciót a szókhoz, s a szókat az akcióhoz, s csak arra vigyázz, hogy a természet határán túl ne lépj. Az, ami erőltetett, ellenére van a játszószín céljának, mely nem egyéb, hanem a Természetnek mintegy tükröt tartani elibe, a Virtus kedves ábrázatját kimutatni, és az idő-szakasz szokásait igaz színnel festeni s másoknak szemléléséül kitenni. [...] „
„Az ország vidéki társulatai közül sehol se találtam annyi művészi lelkiismeretességre, gondosságra és olyan kiváló előadásra, mint Miskolcon.”
Móricz Zsigmond
Nagy-nagy szeretettel gondolok ott játszott szerepeimre, miskolci barátaimra, pályatársaimra, a közönségre, városra, újjászületésem helyére, tanúira, segítőire. Szeretettel és barátsággal köszöntöm őket. Miskolci nosztalgiám őszinte és valóban el nem múló.
Darvas Iván
Én arra születtem, hogy játsszak!... és éreztem, hogy ezt a lehetőséget Miskolcon megkapom. Nem is csalódtam. A miskolciak nem szeretik, hanem imádják a színházat… Szeretettükkel elhalmozzák a művészeket és szinte családtaggá fogadják őket. Boldog vagyok, hogy megismerhettem ezt az érzést. Köszönöm, Miskolc!
Mezei Mária
Számomra szívet melengető, amikor a miskolci évekre gondolok. … szerencsémre Miskolcra kerültem, ahol két évet töltöttem és valójában ott lettem színész.
Sztankay István
Miskolcon váltam igazán színésszé. Itt éreztem meg teljességében ennek a csodálatos hivatásnak minden gyönyörűségét és gyötrelmes nehézségét. Nagyszerű időszaka volt ez az életemnek! A közönség, a város szeretete életem végéig boldog emlékként fog elkísérni.
Köszönöm Miskolc! Köszönöm Miskolci Nemzeti Színház!
Blaskó Péter
Miskolc.
A 10 legcsodálatosabb év. Akkor is, ha néha kegyetlenül nehéz. Mert tudod, hogy minden egyes gyötrő pillanat megérte. Megérte, mert felemelő látni a színpadon azt a csodát, melyre estéről estére a színház társulata képes.
Megérte, mert katartikus látni a közönség reakcióját. Azé a közönségét, mely egyedülálló a világon. 1823-ban is. 2023-ban is. S a közte eltelt 200 évben is.
Miskolc.
Közönség. Társulat. Közösség.
Miskolc.
Köszönök mindent neked. Szakmailag, de legfőképp emberileg.
Béres Attila
Nem Miskolcon születtem, mint jó néhányan a városban. Nem voltak miskolci gyökereim, az egyetem elvégzése után ragadtam itt és – talán mondhatom – Miskolcivá lettem. Szakmámból adódóan foglalkozom városom történelmével. Levéltárosi múltam is predesztinál erre.
Régi igazság, hogy Miskolc a történelemben mindig csak ígéret volt, mert mindig csak „második volt”, ahogy Móricz Zsigmond írta: „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város”. Ez talán elmondható volt akkor is és most is. Ha végig szánkázunk történelmén sokszor a hőn áhított cél kapujában botlott meg. Sohasem lett Debrecen, Szeged, Kolozsvár, Kassa, csak majdnem! Egy viszont már 200 éve örök, a színháza! 1823-ban nyílt meg másodikként – csak Kolozsvár előzte meg – állandó kőszínháza. A trianoni békediktátum miatt viszont a mostani magyarországi határokon belül az első! Az első Thália temploma a legnagyobb jövőjű magyar városban. Miskolc történelme során mindig esendő volt, néha csetlő-botló, de a győzni akarás miatt szeretetre méltó! Szeretetre méltó, mint a színháza, … az első!
Somorjai Lehel
Apám hangszert, anyám könyvet adott a kezembe. Tőlük tanultam szeretni a várost, házakat, utcákat tereket és a bennük és közöttük élő embereket. Sokszor elmentem, de mindig visszajöttem. Itt vagyok otthon. Amikor anyámra gondolok, elfeledett és újra megtalált legendák jutnak eszembe. A város ezernyi titkát, csak elhullajtotta az emlékezet, hogy egyszer újra megtaláljuk őket. A Móricz által csodált város négy égtáj felé nyitott kapuival várja, hogy rátaláljanak. Van valami megfejthetetlen erő ebben a városban, ami újra és újra csodát teremt.
Ha megismerjük a miskolciakat, akkor megértjük, miért ebben a városban épült fel az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. Mert büszke emberek ők. Büszkévé tette őket történelmük, ami tele van tragédiával, és újrakezdéssel, mert ha nem a víz vagy a tűz pusztította, akkor az ellenség tette többször földdel egyenlővé. De mindig újraépítették városukat. Nem keseredtek el akkor sem, amikor a tűzvészben odaveszett sokak adományából épült színházuk. Már másnap újra kezdték építeni. Hát ilyen ez a város. És most eljött az ünnep ideje. Ünnepeljük a kétszáz éves színházat, az elsőt az országban.
Fedor Vilmos
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Fedor Vilmos,Somorjai Lehel |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 216 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 978-963-646-013-6 |