Az ​Ószövetség ún. „deuterokanonikus” könyvei – Tóbiás/Tobit, Judit, 1-2 Makkabeusok, Sirák fia, Salamon bölcsessége, Báruk, Jeremiás levele, Eszter és Dániel kiegészítései – elsőrendű fontosságú információkat szolgáltatnak a Kr. e. két évszázadban élő zsidóság teológiájának, illetve tágabban vett eszmetörténetének és világlátásának megértéséhez. A deuterokanonikus könyvek, jóllehet a Héber Bibliába, és ebből következően a protestáns közösségek Szentírásába nem kerültek bele, máig részei a keleti egyházak és a római katolikusság Ószövetségének; történeti értékük mellett tehát figyelemreméltó az is, ahogy egyes vallási közösségek gondolkodását alakítják. A Pápai Református Teológiai Akadémia Simeon Kutatóintézete átfogó, nemzetközi kutatóprogramot indított e művek vizsgálatára. A Simeon Kutatóintézet és a L'Harmattan Könyvkiadó új könyvsorozata e kutatási program eredményeit szeretné megismertetni a hazai olvasóközönséggel. 2003. május 22-én, hogy a hazai kutatók számára mintegy előkészületi alkalmat biztosítson nemzetközi konferenciákon való részvételükre, a Simeon Kutatóintézet egy bevezető konferenciát szervezett Pápán, „A deuterokanonikus irodalom alapvető kérdései” munkacímmel. Jelen kötet ennek a konferenciának anyagát adja közre, kiegészítve két vonatkozó, de Pápán el nem hangzott előadással. A kötet szerzői a hazai teológia és hebraisztika három egymást követő generációját képviselik; oktatói és kutatói tevékenységük során mindannyian mélységében foglalkoztak a deuterokanonikus irodalommal. Tanulmányaik alkalmasak arra, hogy valóban átfogó, általános bevezetést nyújtsanak ezen iratcsoport alapvető kérdéseibe.