Az ​utóbbi másfél évtizedben kisebbfajta pszichedelikus reneszánsz bontakozott ki a világban. Ez az újjászületés a legkülönbözőbb tudományágakat inspirálja mind a természettudományokban, mind pedig a társadalomtudományokban a pszichofarmakológiától a pszichiátrián keresztül az addiktológiáig, és az etnobotanikától a filozófián át a teológiáig. A pszichedelikumokkal végzett humán vizsgálatok újra megjelentek a The Lancet, a Nature, a Science és más vezető szakmai lapok hasábjain. Fontos kísérleteket végeznek a Harvard és a Johns Hopkins egyetemek orvosi karain, jelentős európai pszichofarmakológiai intézetekben, ígéretes kutatások folynak BristoltólSzentpétervárig, SvájctólJordániáig, AusztráliátólKanadáig és Brazíliáig.

Az elmúlt másfél évtizedben több magyar kutató is bekapcsolódott ebbe a szellemi pezsgésbe. Szummer Csaba Pszichedelikumok és spiritualitás című könyve minden bizonnyal jelentős szerepet játszik majd a pszichedelikus kutatások hazai, elsősorban társadalomtudományi recepciójában, valamint a szélesebb közvélemény tájékoztatásában. Pléh Csaba egy évvel ezelőtt, az Élet és Irodalom hasábjain a hazai alternatív pszichológiai közbeszéd egyik meghatározó alakjaként méltatta a szerzőt az elmúlt negyed század pszichológiatörténetében. A Pszichedelikumok és spiritualitásban Szummer a hallucinogén szerek jelentőségére igyekszik felhívni a pszichológusok és a társadalomtudósok figyelmét. A könyv a pszichedelikumokat egyfelől mint a pszichológia és a filozófia egyik legérdekesebb kutatási eszközét, másfelől pedig mint eszmetörténeti jelenséget mutatja be. Az író imponáló nagyságú filozófiai, pszichológiai és eszmetörténeti anyagot dolgoz fel, és ami még fontosabb, ezt a nagyközönség számára is élvezetes stílusban teszi. Először történeti környezetbe állítja a pszichedelikumokat, amikor a hatvanas évek nevezetes amerikai ellenkultúrájához, elsősorban a hippi mozgalomhoz fűződő kapcsolataikat helyezi a fókuszba. Ezt követi kétféle módosult tudatállapot, a kvázi-misztikus pszichedelikus élmény és a vallási élmények összehasonlítása, valamint a pszichedelikus élmény fenomenológiájának a tárgyalása. Befejezésként a szerző a hallucinogén szerekkel vagy szerek nélkül kibontakozó spirituális-mitikus képzelőerő kulturális jelentőségét tárgyalja.