Hasonló termékek
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
Forradalom és szabadság
Tocqueville kontra Marx
A Szabadság vezeti a népet - ez a címe Eugene Delacroix az 1830-as párizsi forradalomnak emléket állító híres festményének, amelyen a Szabadságot megszemélyesítő nőalak francia trikolórral a kezében, a felkelők élén tör előre a barikádokon. A műalkotás jól jelképezi, milyen alapvetően és mélyen kapcsolódott össze a forradalom jelensége a szabadság eszméjével.
Konzervatív arcképek
Mi a konzervativizmus? Általános világszemlélet vagy meghatározott ideológia? Természetes mentalitás vagy politikai mozgalom? Örök emberi vagy újkori jelenség? Ellenforradalmi, forradalmi vagy forradalomellenes felfogás? A régi rend vagy a fennálló, vagy jövendő berendezkedés híve? S milyen társadalmi, erkölcsi és politikai tanok fűződnek a nevéhez? Ezek a kérdések minduntalan fölvetődnek, amikor a konzervativizmusról szó esik napjaink eszmecseréiben, szakmai vitáiban és közéleti harcaiban.
Elmélkedések Európáról
Kevés elkötelezettebb híve volt az európaiság, az európai egység gondolatának 20. században, mint José Ortega y Gasset, a spanyol filozófus (1883-1955). Már fiatalkorában, részben neokantiánus hatásra, a hazája szellemi felemelkedéséért, „európaizálásért” küzdő progresszív értelmiség egyik vezetőjének számított. Évekkel később, leghíresebb munkájában (A tömegek lázadása), szót emelt az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett, melyben az egész kontinenst átfogó válság leküzdésének egyedüli lehetőségét pillantotta meg.
Létezik-e Isten?
Ateista érvek a mai angolszász filozófiában
Az igazság elméletei
Leírás
Tanács János könyve a matematikatörténet fordulópontját jelentő Bolyai János-féle geometria központi kifejezését, a „parallela” terminust teszi alapos vizsgálódás tárgyává. A matematikatörténet „a párhuzamosok problémája” néven ismeri azt a több mint kétezer éves történeti folyamatot, amely a kifejezés jelentésárnyalatainak valamint ezek egymáshoz való viszonyának tisztázására irányult.
Ahogyan Bolyai János műve, az Appendix meghatározó módon járult hozzá azon kérdés tisztázásához, hogy mit állíthatunk az egyenesek végtelenbeli viselkedéséről, illetve hogy ez milyen következményekkel jár a „végesre” nézve, remélhetőleg éppoly meghatározóan járul hozzá Tanács oknyomozása a Bolyai-féle „parallela” műbeli helyét és jelentését illetően.
A szerző könyve nem pusztán egy újabb tétele azon terjedelmes listának, amely az emberiség történetének talán legtöbbet és legalaposabban elemzett szavával foglalkozó munkákat sorolja fel, hanem perújrafelvételt kezdeményez: egy mára meggyökeresedett matematikatörténeti nézet alapvető tévességét kívánja megmutatni és a tudományos kritika eszközeivel lebontani.
Tanács János matematikatörténész és -filozófus, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója. Közel évtizedes, a Bolyai-féle geometria történetére irányuló kutatási tevékenységének eredménye e monográfia.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Tanács János |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 202 |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789632361161 |