Hasonló termékek
Az Osztrák-Magyar Monarchia lengyelpolitikája
A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt-litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.
A Szent-Erzsébet Ispotály számadáskönyvei 1601-1650
Már a középkortól kezdve, több más intézménnyel együtt, a városi élet szerves hozzátartozója az ispotály. Minden korban a társadalmi szükségnek megfelelően alakult az ispotályok sorsa és megítélése. Az ispotályok – főként középkori – történetével a nyugati szakirodalom szinte folyamatosan foglalkozik. Magyarországon is a kilencvenes évektől kezdődően egyre többen írtak ispotályokról, egyre több tanulmány született ezzel a témával kapcsolatosan.
Az ellenállástól a kompromisszumig
Az állam és az egyházak küzdelme a Kádár-korszakban 1957-1968
Bertalan Péter monográfiája több szempontból újszerű. Forrásanyagát a megyei levéltárakban őrzött Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH; EH) dokumentumai képezik. Emellett az egyházi levéltárak irataira és a fellelhető memoárokra is támaszkodik. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a jelenlegi kutatásokban döntő szerephez jutnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a feljegyzései. Ezek elsősorban az ÁVH és a rendőrség bonyolult jogi eljárásokban született iratait jelentik.
A felvidék krónikása
Popély Gyula történészi világképét nagymértékben meghatározza a Beneš-dekrétumokkal fémjelzett kisebbségi sors. Mint ismeretes, a rendszerváltás időszakában a kétnyelvű bizonyítványokért folytatott küzdelmek főszereplőjeként kényszerpályára szorították.
Leírás
Emléklapjaim első kötetét ezzel a mondattal fejezetem be: Húsz éves életem két nagy álma; az egyetem és Budapest, legyetek üdvözölve. Ez a kötet a következő húsz évről szól; az egyetemi évekről és életkezdésem küzdelmes történetéről. Szó szerint a tehén fara mellől kerültem az ELTE Bölcsészettudományi Karára, egy alig ismert nagyvárosi kultúrába. Aztán ifjú házasként friss diplomával a tarisznyámban Szabolcs-Szatmárba keveredtünk, az országnak ezzel a sok bajjal küszködő varázslatos vidékére. Előbb Fehérgyarmaton, majd Nyíregyházán éltünk s dolgoztunk összesen tizenhat éven át. Itt születtek a gyerekeink, itt váltam felnőtté, itt tapasztaltam meg a magyar társadalom összetett valóságát, a hatalom természetét, az emberek végtelen igyekezetét és eredendő jóságát. Ma is görcsbe rándul a gyomrom, ha valaki bunkó módra sötét Szabolcsot emleget.
SZABÓ MÁRTON (Novaj, 1942) filozófus, politológus, társadalomtudós. A filozófiai tudományok kandidátusa, a politikatudomány akadémiai doktora, a Miskolci Egyetem és az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont professzor emeritusza. Tanított a Nyíregyházi Főiskolán, a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi, valamint Társadalomtudományi Karán. Több tudományos testület és bizottság, hazai és nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőségének tagja. Iskolateremtő tudós egyéniség. Publikált másfélszáz tanulmányt és tizenhárom könyvet. Munkásságáról - a bő félezer hivatkozáson túl -mintegy negyven önálló írás, egy monográfia és egy tanulmánykötet jelent meg. Tudományos és tudományszervező tevékenységét a szakma Bibó István-díjjal és Kolnai Aurél-díjjal ismerte el.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szabó Márton |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 400 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634149255 |