Hasonló termékek
Az Osztrák-Magyar Monarchia lengyelpolitikája
A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt-litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.
A Szent-Erzsébet Ispotály számadáskönyvei 1601-1650
Már a középkortól kezdve, több más intézménnyel együtt, a városi élet szerves hozzátartozója az ispotály. Minden korban a társadalmi szükségnek megfelelően alakult az ispotályok sorsa és megítélése. Az ispotályok – főként középkori – történetével a nyugati szakirodalom szinte folyamatosan foglalkozik. Magyarországon is a kilencvenes évektől kezdődően egyre többen írtak ispotályokról, egyre több tanulmány született ezzel a témával kapcsolatosan.
Az ellenállástól a kompromisszumig
Az állam és az egyházak küzdelme a Kádár-korszakban 1957-1968
Bertalan Péter monográfiája több szempontból újszerű. Forrásanyagát a megyei levéltárakban őrzött Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH; EH) dokumentumai képezik. Emellett az egyházi levéltárak irataira és a fellelhető memoárokra is támaszkodik. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a jelenlegi kutatásokban döntő szerephez jutnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a feljegyzései. Ezek elsősorban az ÁVH és a rendőrség bonyolult jogi eljárásokban született iratait jelentik.
Gróf Apponyi Albert levelezése Horánszky Nándorral és Babarczi Schwartzer Ottóval
Apponyi Albert levelezésének jó része az idők folyamán elveszett, bár voltak törekvések és eredmények a levelek felkutatására és elemzésére. A jelen levelezés kötetben való kiadása több okból is jelentős lenne.
Leírás
Emléklapjaim első kötetét ezzel a mondattal fejezetem be: Húsz éves életem két nagy álma; az egyetem és Budapest, legyetek üdvözölve. Ez a kötet a következő húsz évről szól; az egyetemi évekről és életkezdésem küzdelmes történetéről. Szó szerint a tehén fara mellől kerültem az ELTE Bölcsészettudományi Karára, egy alig ismert nagyvárosi kultúrába. Aztán ifjú házasként friss diplomával a tarisznyámban Szabolcs-Szatmárba keveredtünk, az országnak ezzel a sok bajjal küszködő varázslatos vidékére. Előbb Fehérgyarmaton, majd Nyíregyházán éltünk s dolgoztunk összesen tizenhat éven át. Itt születtek a gyerekeink, itt váltam felnőtté, itt tapasztaltam meg a magyar társadalom összetett valóságát, a hatalom természetét, az emberek végtelen igyekezetét és eredendő jóságát. Ma is görcsbe rándul a gyomrom, ha valaki bunkó módra sötét Szabolcsot emleget.
SZABÓ MÁRTON (Novaj, 1942) filozófus, politológus, társadalomtudós. A filozófiai tudományok kandidátusa, a politikatudomány akadémiai doktora, a Miskolci Egyetem és az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont professzor emeritusza. Tanított a Nyíregyházi Főiskolán, a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi, valamint Társadalomtudományi Karán. Több tudományos testület és bizottság, hazai és nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőségének tagja. Iskolateremtő tudós egyéniség. Publikált másfélszáz tanulmányt és tizenhárom könyvet. Munkásságáról - a bő félezer hivatkozáson túl -mintegy negyven önálló írás, egy monográfia és egy tanulmánykötet jelent meg. Tudományos és tudományszervező tevékenységét a szakma Bibó István-díjjal és Kolnai Aurél-díjjal ismerte el.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szabó Márton |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 400 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634149255 |