Hasonló termékek
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
Apám (1. kiadás)
A szerző több száz oldalas besúgói jelentésekre alapozva írta meg apja sorsát, aki visszautasította azt, hogy spicli legyen. Ötvenhétig általános iskolaigazgató volt, aztán segédmunkás, majd tanító. Két bűne volt: magyar volt és keresztény.
A boldogságkeresés útjai és útvesztői
Az érett személyiségtől a kiegyensúlyozott párkapcsolatig
Fiúk és apák
Bár a szerző személy szerint nem történelmi szereplő, megélt néhány történelmi korszakot. Második világháború, "fényes szelek", hidegháború, '53-as "új szakasz", '55-ös "visszacsinálás", '56-os forradalom, kádári ellenforradalom, majd a '60-as évekbeli "olvadás" a rá következő "visszafagyással", a '68-as "prágai tavasz" az azt követő "etnikai reneszánsszal", majd a civil társadalom bontakozása a pártosodással, a rendszerváltozással és Fukuyama tévedésével...
Evagriosz Pontikosz a gondolatokról
Az embert rosszra csábító kísértés mibenléte mint kérdés már a Szentírás első lapjain felbukkan. Az Egyiptomban megjelenő korai szerzetesség sivatagi atyái, akik „mindentől távol mégis mindennel harmonikus egységben” éltek, az emberi lélek mélységeire való érzékenységgel írják le a kísértéssel járó belső folyamatokat. A démonok által sugallt gonosz gondolatok „specialistája”, pontuszi Evagriosz, a 4. századi sivatag egyik legjelentősebb szerzetesírója. Tanítása meghatározó a keleti és a nyugati lelkiség történetében. A jelen kötet négy rövid művének fordítását tartalmazza bevezetővel és jegyzetekkel.
Apám (2. kiadás)
Leírás
A mesekönyv főhőse egy Tündér nevű kislány, aki szüleivel Wales-ben lakik. Az ő mindennapi kalandjait mutatják be a rövid történetek: egy állatkerti látogatást, egy bábszínházi előadást, egy tengerparti kirándulást, a kutyájával folytatott játszadozásokat, a betűvetés tanulását az óvodában, delfinekkel való találkozását fantáziáiban, miközben Tündér mesebeli lényekkel is találkozik. „A delfinek azért ugrálnak, mert örülnek az életnek. Mint a gyerekek. Mert egy mese szerint, a szivárványról leesett gyerekek, amint elérték a tenger vizét, abban a pillanatban delfinekké váltak.”
Temesi Ferenc első gyerekkönyvét unokájának, Tündérnek ajánlja. Tíz történetet tartalmaz a kötet, amely elsősorban a gyerekek fantáziavilágához igazodik. Az író elvezeti az olvasót egykori szülőhelyére, Szegedre a Tündér utcába, de a mesékből megismerhetjük Kenta urat, vagy a bábosnőt, beleszagolhatunk a tenger sós levegőjébe, valamint megízlelhetjük a csengőbarackot. Szívből jövő történetek, nem csak gyerekeknek!
TEMESI FERENC 1949-ben született Szegeden. Babérkoszorús, József Attila-díjas és Kossuth-díjas író. A L’Harmattan Kiadónál három kötete jelent meg.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Temesi Ferenc |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 84 oldal |
| Kötészet | cérnafűzött, keménytáblás |
| ISBN | 978-615-543-601-7 |