Hasonló termékek
Fernand Braudel és a társadalomtudományok
A kötet általános bevezetés gyanánt szolgál Fernand Braudel történészi gondolkodásához. Bemutatja, hogy az Annales folyóirat második nagy korszakának vezető alakja a történelem globális felfogásának sajátos koncepcióját alkotta meg, s Braudel intellektuális pályájának teljességre törekvő rekonstrukciójával kulcsokat kínál az életmű legfontosabb darabjainak megértéséhez.
Magyar nyelvtörténeti tanulmányok
A Magyar nyelvtörténeti tanulmányok címmel készült kötet Honti László magyar és uráli nyelvtörténeti írásai köréből válogatott tanulmányait tartalmazza. A könyv három fejezete: „A magyar nyelv őstörténetéről”, „A magyar nyelv történetéről” és „A magyar nyelv nem rokoni kapcsolatairól”. A kötetben szereplő írások eredetileg is mind magyar nyelvűek, ezek megjelentetésével az is célunk, hogy az egyetemi oktatásban tankönyvként is használható kötetet adjunk közre.
A triumphus Asszíriában
E kötetben arra teszek kísérletet, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e. 911-612) idejéből fennmaradt diadalmenetek és egyéb győzelmi rituálék képi és írott forrásainak elemzésével rekonstrukcióját adjam az asszír triumphusnak. Az említett források által nyújtott kép szükségszerűen töredékes, s egy teljesebb kép megrajzolásához szükségesnek mutatkozik egyrészt a rítussorozat más kultúrákban megtalálható antropológiai párhuzamainak, másrészt a triumphusban szerepet játszó egyes rítuselemek más kontextusokban való megjelenésének számbavétele.
Magyarok a Julian Akadémián
Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Magyarország története az ókorban: Kelták és rómaiak
Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.
Diktátorok és diktatúrák a Karib térségben
Napjainkra számos toposz fonódott össze Latin-Amerika és a Karib térség fogalmával a közgondolkodásban. Sokan a karneválok, a latin szeretők, a "banánköztársaságok" és a diktatúrák fogalmával azonosítják a térséget. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy kötetünkkel tovább erősítsük a közhelyek tárházát, éppen ellenkezőleg: azért választottuk könyvünk témájának a diktatúra problémáját és a diktátor alakját, mert szeretnénk, ha a behatóbb ismeretek segítségével megfoszthatnánk az egzotikum leplétől a témát.
Nemesi oktatás és elitképzés a kora újkori Magyar Királyságban
A 16. századtól kezdve az európai nemesség számos új politikai és kulturális változással - többek között a reformációval és az uralkodói hatalom megerősödésével - nézett szembe, amelyekhez, ha eredményesen alkalmazkodni kívánt, egyre kiterjedtebb elméleti és gyakorlati műveltséggel kellett rendelkeznie.
Leírás
Thoroczkay Gábor tematikailag sokszínű tanulmányai között olvashatunk a Szent István-i kor magyar érsekeirõl és egyházmegyéirõl, különösen a kalocsai érsekség kialakulásáról. Két tanulmány egy évszázaddal későbbi viszonyokat taglal: az egyik a Hartvik-legenda keletkezését, a másik pedig a nyitrai és pozsonyi társaskáptalanok kialakulását. Két írás már a XIII. század végét érinti: a székesfehérvári prépostság főpapi ruháival, valamint az esztergomi érseki szék Árpád-kor végi történetével kapcsolatos gondolatokat olvashatunk bennük. A tudománytörténeti tanulmányok közül mindenképpen említésre méltóak a Hartvik-legenda kutatástörténetét és az anonymusi geszta külföldi forrásait bemutatók, továbbá a két XX. századi középkorkutatóval, Deér Józseffel és Sólyom Károllyal foglalkozó dolgozatok. Mindegyik tanulmány közös jellemzője a vonatkozó források és szakirodalom teljességre törekvő felhasználása, és zek figyelembevételével új gondolatok, álláspontok megfogalmazása.