Hasonló termékek
Naplók és sorsok
Dr. Pintér László hadifogolynaplója 1945-1946
Köztes terek
A rendszerváltás utáni nyócker identitása
A Köztes terek a közelmúlt "nyóckerét" vizsgálja, vagyis azt a városnegyedet, amely a rendszerváltás utáni rövid életű, mégis egyedülálló roma identitásépüléseknek, kulturális gyakorlatoknak, önreprezentációs kísérleteknek volt a helyszíne.
Egy folyó több élete
Hantik és oroszok
a nyugat-szibériai Vaszjugán mentén
A mártírium homályából
A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az "őshazának" tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Oguz kán
Az Oguz kán története az egyik legfontosabb török-iráni történeti szöveg, melynek számtalan verziója létezik. Jelen kiadás a tizenharmadik – tizennegyedik század fordulóján élt szerző munkája. A Történetek Gyűjteménye című gigászi krónika egyik fejezetét az egyik legjelentősebb iráni mongol uralkodó (1295-1304) kérésére vetette papírra. Az ő uralma alatt tértek át az irániak az iszlám vallásra, s ennek jegyében parancsot adott a mongol hagyomány perzsa nyelvű átdolgozására.
Leírás
Ez a könyv arról szól, hogyan kommunikálnak egymással egy többnyelvű magyarországi település lakosai, és ennek milyen hatása van nyelvtudásukra, a nyelvekről való gondolkodásukra, egymáshoz fűződő kapcsolataikra és hétköznapjaikra. A bemutatott település a Baranya megyében fekvő német nemzetiségű falu, Geresdlak. A közösség nemzetiségi lakossága mellett sokszínűségét annak is köszönheti, hogy a településen a rendszerváltást követően előbb németek, majd a kétezres évek elejétől finnek vásároltak meg nagy számban ingatlanokat, akik új otthonaikban évente akár több hónapot is eltöltenek. A kötet a szerző terepmunkára épülő szociolingvisztikai doktori kutatásának eredményei alapján nyújt sokrétű helyzetképet a település nyelvi mindennapjairól. Olvashatunk arról, hogy miért választják a finnek éppen Geresdlakot, a magyar Toscanát, hogyan társalognak egymással kreatívan a helyiek és a külföldiek egyszerre több nyelven például egy közös vacsorán, vagy éppen arról, hogy milyen szerepet kapnak a különböző nyelvek a falu évente megrendezett nagysikerű gasztronómiai fesztiválján. A könyv színes elemzést nyújt a településről a többnyelvűség aktuális kérdései iránt érdeklődő nyelvészek, a turizmus és a migráció határvonalát vizsgáló társadalomkutatók mellett a magyarországi aprófalvak mindennapjai és a német nemzetiség múltja és jelene iránt érdeklődő valamennyi olvasó számára.
PACHNÉ HELTAI BORBÁLA az ELTE Bölcsészkarán végzett magyar, német és finn szakokon, majd 2017-ben ugyanitt nyelvtudományi doktori fokozatot szerzett. Kutatási területei közé tartozik a közösségi többnyelvűség, a magyarországi német nemzetiség nyelvhasználata, valamint nyelv és iskola összefüggéseinek kérdései.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Heltai Borbála |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 284 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634146506 |