A kötet a MANYE Fordítástudományi Szakosztálya és a Károli Gáspár Református Egyetem Interkulturális Kutatócsoport és Fordítóműhely Kontrasztív szövegnyelvészeti fordítói alcsoportja 2020. január 20-án a BTK-n tartott negyedik országos és határon túli szakmai napjának Korpusznyelvészet és nyelvi közvetítés című konferenciaanyagát tartalmazza.

A sok szempontú megközelítés tudományos alaposságot nyújt, és biztosítja azt, hogy a kötetet megjelentető Magyar Nyelvstratégiai Intézet a gazdasági nyelv szakértőinek együttműködésével megalapozottan alakíthassa ki az erre a nyelvhasználati területre vonatkozó nyelvstratégiát.

A fordítástudományban a korpuszalapú kutatások nyomán újra több figyelem fordul a nyelvi különbségek hatásaira. A kötetben szereplő tanulmányok fő témája a kontrasztív szövegnyelvészeti kutatások, illetve ezen eredmények hasznosítása a fordítás oktatásában.

A ​nemzetközi egységesítési folyamatok egyik fajtája a szabványosítás. A szabványosítás nem csak műszaki egységesítést jelent: fogalmak, terminusok, folyamatok szabványosítása is történik a műszaki egységesítéssel egyidejűleg.

A ​kötet legfontosabb célja az, hogy bevezetést nyújtson a nemzetközi politikatudomány egy kurrens irányzatába, a szövegek kvantitatív elemzésébe (quantitative text analysis), illetve a vele nagy átfedést mutató szövegbányászatba (text mining). A könyv fejezetei a módszertani bevezetés után részletesen bemutatják az adatok visszakeresésének és kinyerésének alapjait, valamint az olyan elemi szövegbányászati feladatokat, mint a névelem-felismerés, az osztályozás, a véleményelemzés, illetve a csoportosítás. Az egyes részek minden esetben konkrét politikatudományi kutatási problémák kapcsán illusztrálják az eljárások működését és használhatóságát. Ennek keretében a kötet praktikus bevezetést nyújt az automatizált szótáralapú szövegelemzés, a félig automatizált felügyelt tanulási eljárás valamint a felügyelet nélküli tanulási algoritmusok működésébe.

Kötetünk egy francia-magyar kontrasztív kutatás végeredményét adja közre. A két kutatócsoport tagjai remélik, hogy a következtetések, amelyekre jutottak, kétszeresen is hasznosak. Egyfelől hozzájárulnak az információs szerkezet és a szintaktikai szerkezet bonyolult kapcsolatának jobb megismeréséhez a két nyelvben. Másfelől jelentős mértékben elősegíthetik nemcsak a magyarok számára kidolgozott francianyelv-oktatási módszerek és a franciák számára kidolgozott magyarnyelv-oktatási módszerek érdemi fejlesztését, hanem emelhetik a fordítói munka színvonalát is, ahol az információ pontos átadása elsődleges fontosságú.