Nagy József monográfiája fajsúlyos kettősség körül forog: a munka (örök) élet és (örök) halál szféráinak egyetemesen átfogó kozmológiai megragadását hajtja végre.

A könyv mindenki számára hasznos lehet, aki szeretné mélyebben megérteni, miért jellemzi a hívő emberek hitét a bizonyosság vagy éppen a kétség, a lelkes rajongás vagy a túlzott szkepticizmus, a kritikus távolságtartás más hitektől vagy a párbeszédképesség az egészen más vallást követők felé.

Az akadémiai igényességgel megfogalmazott tanulmányok olyan olvasók számára is követhetőek, akik nem szakmabeli érdeklődők. Hozzájárul ehhez az írások mértéktartó terjedelme. A további tájékozódást pedig az irodalmi utalások bősége segíti.

Jelen tanulmánykötet a Magyar Történelmi Társulat Egyháztörténeti Tagozata által „Bűn, bűnhődés, büntetés” címmel rendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Az írások több aspektusból, interdiszciplináris megközelítéssel reflektálnak a címben jelzett kérdéskörre. Találkozhatunk filozófiai, teológiai kérdéseket felvetõ, valamint konkrét problematikát vizsgáló tanulmányokkal egyaránt, amelyek mind a szakemberek, mind a szélesebb nagyközönség érdeklődésére számot tarthatnak.

E rövid összefoglaló Assisi Szent Ferenc lelki tapasztalatát műveiből kiindulva mutatja be, három fő témát véve alapul: az Úr Lelkének birtoklását, a tulajdon nélküli életet, valamint a viszonzásra törekvést. Assisi Szent Ferenc írásainak alaposabb megismerése során kiderül, hogy minden intelem, szabály, ima valamilyen módon ezzel a három fő gondolattal függ össze. Ferenc tapasztalatában ezek központi elemek, így alapvetőnek kell lenniük minden lelkiség számára, amely valóban ferencesnek vallja magát.

A sorozat jelen kötete a Lukács-evangélium és az Apostolok cselekedetei olvasásához jelöl ki néhány tájékozódási pontot, és adja az olvasó kezébe Lukács művének egy új fordítását. Azokban a helyi egyházakban, ahol az evangélista élt és dolgozott, a keresztény mozgalom tagjainak az első század utolsó évtizedeiben egy mély identitáskrízissel kellett szembenézniük.

Aki a Miatyánk szavait mondja, olyan térbe lép, ahova már számtalan ember belépett. Ez a tér mérhetetlenül nagy, úgyhogy mindenki, aki a Miatyánkot akarja imádkozni, helyet talál magának benne, s mindannak, ami foglalkoztatja: megannyi kérdésének, kérésének és vágyának. De miért is imádkozunk valójában, amikor a Miatyánkot mondjuk? Mit érthetett Jézus az általa tanított imádság egyes kérései alatt? A neves német teológus könyve erre a kérdésre keresi a választ közérthető, elgondolkodtató formában.

Kötetünket ajánljuk mindazoknak, akik a „sokszor és sokféle módon…”, próféták által és prófétai gyűjteményekben is megjelenő Isten szavával szeretnének mélyebben megismerkedni, s ennek a Szónak történelemben, kultúrák változása közepette és változó korokban megnyilvánuló hatékonyságát újra és eleven módon felfedezni.