Kötetünk ​a 2006. október 6-án és október 7-én megrendezett XIV. JAK Tanulmányi Napok anyagát tartalmazza.

 

Jelen kötet Hannah Arendt gondolkodásának első átfogó ábrázolása magyar nyelven. A szerző Arendt politikai filozófiáját elsősorban a politika és az egyéni emberi létezés kapcsolatának fényében vizsgálja. A könyv fejezetei tárgyalják Arendt cselekvéselméleteét és a nyilvános térről alkotott elképzelését, Heidegger Arendtre gyakorolt hatását, modernitáselméletét, valamint a késői befejezetlen műveket is.

Jelen kötet beszédkoszorú a halálról. Ez a koszorú többféle növényből fonódott. Van benne sírbeszéd, mely mégis más, mint a hivatásos prédikátorok szájából elhangzó sírbeszéd (Kierkegaard). Van benne olyan elemzés, mely első ízben próbálja a személyes elmúlást a fenomenológia eszköztárával hozzáférhetővé tenni (Scheler), s olyan meditáció, amelyben egy filozófus néz szembe a saját halálával (Simmel). Végül pedig belefonódik két misztikus vízió, melyek szerzője – gondolatban, érzésben – makacs következetességgel köröz a számára egyedüli alaptéma, a halál körül (Unamuno). A kötetet elmélyült utószó teszi teljessé.

Szisztematikus-történeti tanulmányok

A kötet tanulmányai magyar nyelven első alkalommal mutatják be az érzelmek filozófiai értelmezésének néhány lehetőségét, megindokolva ezzel mindjárt azt is, hogy miért van szükség a filozófia bevonására az érzelmek vizsgálatába a pszichológiai, neurológiai s más megközelítések mellett.
 

Charles Taylor liberalizmuskritikája

Pogonyi Szabolcs monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.

 

 

Létezik-e valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa?