Hasonló termékek
Freud, avagy a modernitás mítosza
A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző, a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszék vezetője ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot. Érvei között felvonultatja a huszadik századi filozófia legjelentősebb képviselőit, többek között Husserlt, Heideggert, Wittgensteint és Merleau-Pontyt. Hivatkozik ezen kívül eszmetörténeti kutatásokra, az ezredforduló hamis emlékeket kiváltó kísérleteire, mítoszelméletekre, a nyugati ezoterikus tradíció kutatási eredményeire és más forrásokra is. Mindezek segítségével feltárja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét a mítosz egzisztenciális, kulturális jelentőségét, valamint az a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század mítoszában, a pszichoanalízisben.
Összetörve
Őszinte válasz az összeomlásra
(fordította: Stumpf-Biró Balázs)
Bevezetés az ökofilozófiába
Kezdő halódóknak
Döntő érvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni. Nem szabad megtörténnie. Azonban ott tartunk, hogy ezt már sokan nem értik, még többen félreértik. Pedig én nem a természet védelméről beszélek, hanem olyasmiről, aminek a hiánya a saját életemet tenné tönkre.
Varázsrajzkönyv
Ez a könyvet az ovisok imádni fogják. Játszós-rajzolós, eljátszós-újrarajzolós varázskönyv 4-7 éveseknek.
Leírás
A könyv stúdiumszintű ismeretterjesztő írások, folyóiratcikkek kaleidoszkópszerű gyűjteménye. Az első rész a természettudományok és a társadalom kapcsolatáról szól. A második rész korszakalkotó tudósok portréján keresztül mutatja be a modern kémia születését; az idegingerület átvitelének kémiai természetét; a gyógyszerkutatás receptorelméletét; az első receptorszerkezetért kapott kémiai Nobel-díjat; félreértett korszakos kísérletek helyes értelmezését. Szemlélteti a tudományágak kölcsönhatásának fejlődéstörténetét. A harmadik, élettani rész összefüggésbe hozza az alkohol hatását receptoraival; a molekuláris ökológiát a feromonok és jelfogóik közti kémiai kommunikációval jellemzi; a szimmetriát szemlélteti a tudomány és művészet területein; bemutatja, hogy szimmetrikus alegységszerkezetű jelátviteli fehérjék aktivációja átmeneti szimmetriasértéssel jár együtt. És végül, mi az idő?
Maksay Gábor az ELTE vegyésze, a biológiai tudomány doktora, aki a sztereokémia, bioorganikus kémia, enzimológia, farmakokinetika, neurobiokémia, receptortudomány, molekuláris farmakológia, elektrofiziológia és nanobiológia területén kutatott, mindvégig az MTA Kémiai (átszervezve az ELKH) Természettudományi Kutatóközpontjában. Érdeklődési területei: filmművészet, tenisz, szimmetria, ismeretterjesztés, mininovellák, tudománytörténet, interdiszciplinaritás, ismeretelmélet, filozófia.
„Egy humanista természettudós írásai művészi alkotásokról és tudományos felfedezésekről. Örömmel ajánlom...”
Hudecz Ferenc (akadémikus)
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Maksay Gábor |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 110 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-995-8 |