Esszék és előadások

Az elme természetéről alkotott tudományos-naturalista elképzelés szerint, amely az 1960-as évektől a 2000-es évekig szinte egyeduralkodó volt, és mindmáig meghatározó szerepet tölt be az analitikus filozófiában, az elme a természeti világ része, egy reprezentáló állapotokkal rendelkező és oksági képességekkel bíró fizikai rendszer, amely egy szeparált kognitív és fenomenális részből tevődik össze.

Sematizmus és intencionalitás 2.

Sematizmus és intencionalitás

Mit jelent a tudat felől, vagyis fenomenológiai módon kutatni a valóságot? Vannak-e a tapasztalat szerveződésének alaptörvényei? Hogyan függ össze sematizmus és intencionalitás? Mi a különbség az érzéki észlelés figuratív sematizációja és a nyelvi gondolkodás diszkurzív sematizációja között? Milyen eszközökkel lehet a tapasztalat, a gondolkodás és az érzékelés értelméről beszélni, és mit jelent az értelem keletkezése? Hogyan lehet a megjelenés meg nem jelenő feltételéről, a láthatatlan formáról gondolkodni? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ mindenekelőtt Kant és Husserl filozófiája, valamint Heidegger, Wittgenstein és Merleau-Ponty elmélkedései nyomán.

- egy 20. századi humanista

Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia

Magyar nyelven elsőként ez a kötet közöl terjedelmes szemelvényeket a Logikai vizsgálódások kulcsfontosságú részeiből és a művet értelmező tanulmányokat Bacsó Béla, Schwendtner Tibor, Vajda Mihály, Tőzsér János, Ullmann Tamás, Jani Anna, Varga Péter András és Zuh Deodáth tollából. A kötetet egy részletes bevezető, Husserl korabeli és későbbi visszatekintései és Dieter Lohmar kommentárja teszik teljessé.

Politika- és jogfilozófiai tanulmányok

A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.